Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete Virágvasárnaptól nagyszombatig tart.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora Jézus elárultatásának és elfogatásának napja.
Nagycsütörtök, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra.
A keresztény nagyhét évről-évre leköveti Krisztus életének utolsó földi napjait, a szenvedéstörténetét és a feltámadását.
Az ünnep a nagycsütörtöki szentmisével indul, aminek mindjárt az elején a harangok Rómába mennek, tehát rövid időre egyszerre szól a harang, a csengő és az orgona, hogy aztán a fakereplő helyettesítse mindhármat a feltámadási szertartásig. Körülbelül a 15-16.században alakult ki ez a szokás.
Nagycsütörtök a gyász napja.
A gyásznak ezt a jelképét a magyar katolikus hagyományban úgy mondják, hogy a harangok Rómába mentek gyászolni Krisztust.
E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét a gyászt jelképezi.
Csepreg tornyainak harangjai is elhallgatnak nagycsütörtökön.