A büki sport 100 éve III. rész

Bük Nagyközség 1990 után intenzív fejlődésen ment keresztül. Dr. Szele Ferenc polgármester és a képviselő-testület tagjai 1993-ban együtt megfogalmazták az érdekeltekkel, hogy Bükön milyen sportágak lehetnek eredményesek, s ezeket segítették. 1993-ban újra megalakult a sakk-, 1994-ben pedig az asztalitenisz-, a birkózó- és a női kézilabda-szakosztály.
A sportpálya az önkormányzat tulajdonában van. Folyamatos fejlesztésének kezdeményezése id. Szidoly László alpolgármester nevéhez fűződik. Irányításával dr. Szele Ferenc polgármester, Szabó József jegyző, s a képviselő-testület segítségével sportot szerető magánszemélyek, vállalkozók és cégek sora is kivette részét a fejlesztésekből. Az önkormányzat jelentős anyagi támogatása mellett rengeteg társadalmi munkát, szabadidőt fordítottak arra, hogy megvalósuljon a sportpálya modernizálása és bővítése, a kiszolgáló helyiségek megújítása. A következő nagy lépés az akkori településvezetés részéről 1995-ben, a Büki TK 75. évfordulójának megünneplésekor, a sportcsarnok átadásával valósult meg. A település alkalmas lett így a sportolni vágyók még jobb kiszolgálására. Emellett mindkét létesítmény a versenysport mellett az iskolai testnevelésórák helyszíneként is működik, valamint a szabadidős sporttevékenységet végző csapatok, csoportok számára is lehetőséget nyújt a mozgásra.
Az önkormányzat 1995-ben a sportintézmények vezetésével Szélesy József tanárt bízta meg. Az intézményvezető kialakította a létesítmények működésének szervezeti, személyi és tárgyi kereteit. Az ő és utódai szervező munkája révén a helyiek és környékbeliek mellett - Bük adottságait kihasználva - egyre több első osztályú és válogatott csapat vette igénybe a sportlétesítményeket, de kulturális programoknak is helyet biztosítottak.
Az újabb nagyobb beruházás a sportpályát érintette: 1996 őszén a Ferencvárosi TC felnőtt NB. I-es labdarúgó csapatának mérkőzésével villanyvilágítást is avattak. 1996-ban Gallov Rezső, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke a NEMZETI SPORTVÁROS kitüntető címmel és díszoklevéllel jutalmazta Bük Nagyközséget „a testnevelés és sport helyi feladatainak sikeres megvalósításában, a diák-, a szabadidő- és a versenysport fejlesztésében, a nagyközség sportszervezeteinek támogatásában tanúsított elkötelezettségéért". 2005-re a labdarúgópálya tovább fejlesztve alkalmas lett nemzetközi mérkőzésekre: ez év nyarán az U19-es női labdarúgó Európa-bajnokság nyolcas döntőjének egyik helyszíne volt Bük. Az edzőpálya 2012-2013. évi műfüvesítése - a Bozsik-program és az önkormányzat támogatásával - pedig az időjárási viszontagságok mellett is lehetővé teszi a labdarúgók tél végi felkészülését. A sportlétesítmények bérbeadásával hazai és külföldi válogatottak, s klubcsapatok végezték felkészülésüket Bükön. A birkózók mellett több magyar válogatott és klubcsapat is alapozott már nálunk, vagy játszott mérkőzést. A legnevesebb itt készülő együttes az olasz Sampdoria és a spanyol Getafe volt.
A sportlétesítmények fejlesztése-építése, majd átadása után tovább fejlődött a verseny- és szabadidősport. Több évben is országos dobogós helyen végzett a település a Kihívás Napja versenyein és sorozatban nyerte el a Fürdővárosok Kupáját. Új szakosztályként 1997-ben kosárlabdacsapat alakulása is megtörtént. A település fiataljai mellett a környékről is egyre többen bekapcsolódtak az egyes szakosztályok munkájába. Játékosok idecsábításával és vásárlásával a felnőtt asztaliteniszezők az évek során az egyre magasabb osztályokat megnyerve az Extra-ligáig és nemzetközi szereplésekig, a labdarúgók az NB I. B-ig, a kézilabdázók az NB II-ig jutottak, és értek el ott is dobogós helyezés(seke)t.
A 2000/2001. évi labdarúgó NB II. Hummel-csoportjának bajnokcsapata

A birkózószakosztály 2007-ben kivált a Büki TK-ból, és Büki Birkózó Club néven önálló egyesületként működik. A birkózók országos bajnokságokon vettek részt - több első helyet szerezve, s Csordás Szilveszter, majd Varga Dorottya és Ambrus Viktória korosztályos válogatott sportoló lett. Utóbbi sportágat váltott, s jelenleg a Kőszegi Fitt-Box Ökölvívó Egyesület Büki Szakosztályának korosztályos válogatott versenyzője Reseterits Tifanival együtt.
A dr. Szele Ferenc, Horváth Lajos, majd dr. Németh Sándor polgármester vezette testületek igyekezetek minden támogatást megadni a sportkör(ök) számára. Az egyes szakosztályok igyekeztek más szponzorokat is szerezni. Rövidebb-hosszabb ideig jelentős segítséget biztosított a Büki Gyógyfürdő Zrt. az asztalitenisz- és a labdarúgó-szakosztálynak. A Hungest Hotel Zrt. a labdarúgókat, a Nestlé-Purina Vállalat az asztaliteniszezőket, a Dr. Lupó Bt. a kézilabdázókat támogatta évekig olyan mértékben, hogy nevük is megjelent a bajnokságokban szereplő csapatok elnevezésében.
A sportkörök legmagasabb fóruma a közgyűlés, melyen a tagok megvitatják a szakmai munkát és az éves költségvetést, illetve dönthetnek az elnök, az alelnök(ök), illetve az elnökségi tagok személyéről. A sportköri tagok száma általában 80-120 fő között mozgott a Büki TK-ban és elődszervezeteiben az 1940-es évektől kezdődően. A szakosztályok munkáját a szakosztályvezetők irányítják. Valamennyi vezető - az edzők és a szakszemélyzet tagjai kivételével - az elnökség tagjaival és a szakosztály-vezetőségekkel együtt társadalmi (önkéntes) munkában végezték, illetve látják el ma is felelősségteljes feladataikat.