Bük említésének 750 éves jubileuma alkalmából Tóth Tamás, a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár vezetője mert nagyot álmodni: egy helyi hagyományokon alapuló táncszínházi előadás létrehozását tűzte ki célul. A megvalósításra felkérte H. Nagy Katalint, a Mesebolt Bábszínház nyugalmazott igazgatóját. A rendezőnő kitűnő segítőket talált ismerősei és családja körében. A szövegkönyvet Kocsis Rozi, a Vaskakas Bábszínház vezetője írta. A táncjáték koreográfiáit Csollányné H. Krisztina, Csollány Csaba és Horváth Győző, az Ungaresca Táncegyüttes és utánpótlás-csapatai (a Dr. Pesovár Ernő AMI Tücsök, Mákvirág, Zsendice és Lókötő gyermekcsoportjai) vezetői alkották meg és tanították be együtteseiknek. Földesi Jánosné és Földesi János zenetanárok a térségben gyűjtött népzenei anyagot illesztették az előadáshoz, s kísérték végig a táncjátékot Boglya Népzenei Együttesükkel. A Tavaszi szél citerazenekar is részt vállalt a zenei kíséretből. A büki csoportok közül bekapcsolódtak az előadásba a felnőtt néptáncosok, a Sok-szín-pad Társulat és szinte végig énekelt a műsorban a Keltike Népdalkör Pintér Anikó vezetésével. A lenyűgöző előadás látványtervét és díszletét Meláth Szilvia és Csollány Csaba álmodta meg, a fény-és hangtechnikáért Simon Ottót illeti dicséret.
Az újra írt teljes mű a ballada két főszereplőjének, a gazdag Szalai Veronnak és a szegény Barna Jóskának elképzelt életét, szerelmét és tragikus végét mutatta be kisgyermek koruktól a halálukig, a falu korcsoportjaiba ágyazva. A kicsi és nagy gyermekek játékai, a fiatalok közösségi összejövetelei, a halott siratása néprajzilag hitelesen kerültek a színpadra. A főszereplőket 3-3 különböző korú táncos jelenítette meg. Az együtt felnövekvő fiatalok szerelme nem teljesedhetett be. A „föld a földhöz házasodik" elv alapján Veront módos fiú - a történetben szintén három táncossal képviselt, s végig a lány körül legyeskedő - Udvardi János jegyezhette el. Mielőtt azonban a kényszerházasságra sor kerülhetett volna, Barna Jóska és társai a bálban halálra táncoltatták a lányt: „Ha enyém nem lettél, másé se lehessél!" - indokolta tettét az eredeti balladában a bosszúálló legény. Bár a balladához fűzött megjegyzés szerint Barna Jóskából betyár lett, egy másik változatban börtönbe került, az új történet szerint az ő élete is gyorsan véget ért. Mindezt, mint egy keretbe foglalva az előadást, a végig színpadon levő párkák - akik „ismerik a múlt, a jelen és jövő titkait..., fonják, kimérik és elvágják az ember életfonalát" - jelenítették meg a lenyügöző előadásban.
A darab ősbemutatója fergeteges sikert aratott a zsúfolásig telt sportcsarnokban. Várjuk a szombathelyi folytatást.