2023. február 5. vasárnap
[Répcevidék]

Szarka Géza emléknap

Sági Ferenc
Szarka Géza emléknap
Büki Attila költő, drámaíró és festőművész kezdeményezésére Dr. Szarka Gézára emlékeztek november 30-án Bükön. A szülőháza helyén álló épületre emléktábla került, a művelődési központban pedig bemutatták most kiadott regényét.

 

Szarka Géza emléknap

Büki Attila költő, drámaíró és festőművész kezdeményezésére Dr. Szarka Gézára emlékeztek november 30-án Bükön. A szülőháza helyén álló épületre emléktábla került, a művelődési központban pedig bemutatták most kiadott regényét.

A megemlékezés a Keltike Népdalkör gyönyörű énekével kezdődött. Büki Attila lírai bevezetővel emlékezett Szarka Gézára és egykori szülőfalujukra. Az író fia, Szarka István mérnök a jelenlevő szépszámú családtag nevében köszönetet mondott a szervezőknek és támogatóknak a rendezvényért. Meleg szavakkal emlékezett vissza édesapjára és büki gyökereikre. Dr. Gyurácz Ferenc irodalomtörténész röviden ismertette Szarka Géza életútját, értékelte irodalmi munkásságát. A Popovits Ferenc kőfaragó által készített emléktáblát Szarka István, Németh Sándor polgármester, Büki Attila és dr. Gyurácz Ferenc leplezte le.

Az ünnepség Szarka Géza: Fütyül a bánya c. regényének bemutatásával folytatódott. A könyvet a Magyar Nyugat Könyvkiadó jelentette meg. A bt. vezetője, dr. Gyurácz Ferenc elhelyezte a kiadványt az író életművében. A regény, mely a mély érzésű szerző olvasmányos munkája, egy ifjú bányamérnökről szól. A bányatulajdonossá vált fiatalember a menedzsmenttel szemben a dolgozók mellé áll. A pergő cselekményű műben szerelmi szál is bonyolódik. A regény jó kedvű humora is segíti, hogy az olvasók megszeressék és felfedezzék a büki születésű írót. Az előzményekről beszélt Büki Attila és hozzászólásában Csóka József is. Attila gyermek korában hallott a szerzőről, de elfeledkezett róla. Dr. Szele Ferenc kérésére tanulmányozta munkásságát. A múlt évben a Szarka Géza által alapított, székesfehérvári Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társaság segítségével ismerte meg Szarka Istvánt, s tőle értesült a még kiadatlan kéziratokról.

Szarka Géza 115 éve, 1897-ben született Felsőbükön. Fiatalon elveszítette szüleit. A soproni bencés gimnázium ösztöndíjasa lett. 1915-ben önként beállt a közös hadseregbe. Az orosz fronton megsebesült, felépülése után az olasz harctérre került. Hősies magatartásáért több kitüntetést, 1926-ban pedig vitéz címet kapott.

A háború után, Eötvös kollégistaként rövid írásokat publikált. 1921-ben magyar-német szakos tanári oklevelet, majd bölcsésztudományi doktorátust szerzett. Közben 1922-ben megnősült, s ugyan úgy hat gyermeket neveltek fel, mint szülei. A székesfehérvári leánygimnázium tanára, majd 1941-1948. között igazgatója volt. Az iskolák államosítása elleni fellépése miatt 1949-ben elbocsátották tanári állásából. A püspöki könyvtárban dolgozott, majd 1956-1958. között, nyugdíjba vonulásáig általános iskolában tanított. Közben helytörténeti kutatásokat is végzett.

Az újságcikkek mellett az 1920-as évek második felétől írt regényeket, drámát, rádiójátékot, ifjúsági regényt, melyek közül négy 1943-ig nyomtatásban is megjelent. Irodalmi, bölcseleti tanulmányai, művelődéstörténeti esszéi különböző folyóiratokban láttak napvilágot. 1964-ben novelláskötete, 2003-ban - jóval az 1974-ben bekövetkezett halála után - jelent meg helytörténeti munkája. Több kézirata még kiadásra vár. Közülük jelent meg Bük város önkormányzata és mások támogatásával regénye.

 

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
Szarka Géza emléknap
Szarka Géza emléknap
Szarka Géza emléknap