SAJTOSKÁLIAK A ZOTTER CSOKIGYÁRBAN

Mindjárt az első megálló Riegersburg, a Zotter Csokigyár. Porcelán kanalak jártak a belépőjegy mellé, hogy ki-ki azzal kóstolhasson a gyárban készített csokiból annyit, amennyit a szeme és gyomra bír. Néhányan már a kakaóbab kóstolásával kezdték, de az túl keserű volt, indultak hát tovább az első és egyben legnagyobb csokikúthoz, ami 100 %-os étcsoki volt. Azután következtek a sima gyümölcsös csokik, majd a hagyományos nugáttól kezdve a szezámmagosig, chilisig mindenfélék. Akik úgy indultak, hogy az összeset végigkóstolják, úgy a gyár 3/4-énél már nem bírtak több édeset enni. De látványnak is csodálatos volt a különböző helyeken és formákban megjelenő csoki, csoki, csoki... Talán még Gombóc Artúr is meglepődött volna ezen a helyen. A gyárban tudtak olyan csokikat vásárolni, ami nincs bolti forgalomban. A 2. megálló Güssing vára volt. A csodálatos építmény megtekintése élmény volt a kirándulóknak. A várból kitekintve gyönyörű panoráma terült a látogatók szeme elé. Hát még akik a toronyba is felmentek! A kirándulás fáradtságát Rönökön pihenték ki a részvevők a finom estebéd elfogyasztása közben. Kora este még egy program várta a cseppet sem fáradt csapatot. Lukácsházán a Biotájháznál álltak meg, ahol először megmutatták a ház helyiségeit és meséltek hozzá - sokakban felelevenedtek a fiatalkori emlékek ezáltal -, majd borkóstoló következett a helyi és a környékbeli borokból. A kóstolgatást nótaszó kísérte, melyhez a zenét Tóth Marci tangóharmonikán szolgáltatta. Néhányan táncra is perdültek, de inkább a kellemes nótaszó jellemezte ezt az estet és éjszakát. Az éjfél körül pihenni térők kellemesen elfáradva, szép emlékekkel tértek haza. Bíznak abban, hogy a jövő évi kirándulás is hasonlóan emlékezetes lesz!