2022. november 28. hétfő
[Répcevidék]

Répceszemerétől – Csepregen és Szombathelyen keresztül – Torontóig

Sági Ferenc
A Zene Világnapjához kapcsolódva a fenti címmel tartott beszélgetést a Csepregi Olvasókör Petró János Liszt-, Bartók-Pásztory-,… -díjas karnaggyal.

Az est a Csepregi Vegyeskar gyönyörűen előadott dalaival kezdődött, mellyel a művészt és a résztvevőket köszöntötték.
A rendezvény további részében a jelenlevők megismerhették Petró János kalandos életútját. A közeli Répceszemerén született, s ott töltötte élete első néhány évét. Innen szüleivel Csepregbe költöztek, s iskolába már az akkori járási székhelyen járt. Zongorázni a zárdában tanító nővérek irányításával kezdett, majd Balogh Klára zongoratanárnő foglalkozott vele. Ő vitte el tíz éves korában Sopronba Fischer Anni koncertjére, mely sokáig ható élményt nyújtott a kisfiúnak. Később több sikeres koncerten is fellépett a művésznővel, s 1990. február 26-án Szombathelyen, 27-én pedig Sopronban ő vezényelte az 1947-ben hallott Schumann A-moll zongoraversenyt. E két utóbbi hangversenyen a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar kísérte a művésznőt.
Petró János 1948-ban kántor lett a csepregi Szt. Miklós templomban. Ugyanis az iskolák államosítása után a tanítóknak választaniuk kellett a kántorizálás és a tanítás között, s ők az utóbbi mellett döntöttek. Így nem volt, aki az orgonán játszon és az éneklést irányítsa. Kemény évek voltak ezek Csepreg életében is, melyek az úgy nevezett összeesküvéshez vezettek. A válogatott kínzásokkal és rafinált trükkökkel kikényszerített „beismerő vallomások\" után az elítélt csepregiek zömét a gánti kőbányába vitték kényszermunkára. Oda került a híres zongoraművész, Cziffra György is. A csepregiek összefogtak, és helyette is elvégezték a kirótt munkát, hogy kíméljék a művész ujjait. Az 1956-os forradalom után a zongoraművész csepregi társaihoz jött, majd innen távozott külföldre. Később több műsorban is együtt szerepeltek a karnaggyal, ilyenkor mindig szívesen emlegette ezeket a dolgokat.
Ahogy nagyobb lett Petró János, bekapcsolódott a sport- és kultúréletbe is. Aktívan részt vett a Csepregi SE Súlyemelő Szakosztályának munkájában. Középiskolai (NLG) testnevelő tanára, Pünkösdi Botond viszont a Haladás atlétáihoz irányította, ahol osztálytársával, Németh Pállal együtt kalapácsvetők lettek, s a versenyeken egy ideig Jánosnak voltak jobbak az eredményei. A középiskolai évek alatt a zeneiskolába is járt Szombathelyen. Csepregen a zenés színjátékokban szóló énekesi feladatokat vállalt, és tagja lett a Vámos Tánczenekarnak. Érettségi előtt nagy dilemmája volt, hogy a zenei vagy sportvonalon tanuljon-e tovább? A zene mellett döntött, s előfelvételis lett a Győri Zeneművészeti Főiskolán. Míg a konzervatóriumi tanulmányait nem kezdhette meg, elvállalta Csepregen az éppen akkor függetlenített könyvtárosi állást. Az intézményben volt zongora, amin napközben is sokat játszhatott. A színjátszóknak betanította Schubert: Három a kislány c. művét, a zenei kísérethez pedig felkérte a Szombathelyi Zeneiskola tanárait. A darabbal nemcsak itthon, hanem Kőszegen és Sopronhorpácson is nagy sikert arattak. Ez utóbbi helyen abban a teremben adták elő, ahol korábban Liszt Ferenc is hangversenyzett. A Győri Főiskola diákjaival együtt 1956-ban részt vett a forradalmi megmozdulásokon. Majd beállt nemzetőrnek, és október végén hazajött Csepregbe. Egyik nap a templom orgonájánál őrzött kottákból egy tucatnyit kiválogatott magának, és egy papírba csomagolva átvitte a kultúrotthonba. Valaki ezt látva, úgy gondolta, hogy röplapokat visz, s feljelentette. Letartóztatták és elítélték. A kistarcsai táborból történő kiszabadulása után visszatért a főiskolára. Az igazgató magához hívatta, s közölte vele, hogy 56-os tevékenysége miatt kitiltották az ország összes felsőoktatási intézményéből. Közben bejött az irodába a titkárnő, és egy újságot adott át az igazgatónak, egy hírre mutatva. Abból kiderült, hogy Petrovics Emil mellett Petró János zeneműve is első díjas lett egy nemzetközi pályázaton. Erre az igazgató úgy döntött, hogy maradhat az iskolában, látogathatja az előadásokat, csak az adminisztrációból fog egy ideig kimaradni. Később már hivatalosan is tanulhatott és vizsgázhatott.
A diploma megszerzése után a Szombathelyi Zeneiskola tanára lett, majd 1961 nyarán átvette a növendékzenekar irányítását. 1962 februárjában az együttest összevonták a város régi zenekarával, s az így létrejött új Szombathelyi Szimfonikus Zenekar vezetésével Petró Jánost bízták meg. Ezzel kezdődött az együttes sikertörténete. Vezetésével (a karnagyság mellett főzeneigazgató is lett) a zenekar létszámában és színvonalában is fejlődött, és néhány év után fél-függetlenné vált, majd az ország első hivatásos vidéki zenekara lett. Hazánk egyre több településére eljutottak, majd Burgenland, utána pedig Ausztria, Németország, később pedig Európa szinte minden jelentősebb városába is. Petró János karnagyként még több koncertteremben megfordult, még az USÁ-ban és Kanada jelentős számú magyar lakosú városában, Torontóban is. Sok neves művésszel találkozott és dolgozott együtt, politikusokkal és más híres emberekkel ismerkedett meg, sok kitüntetést kapott. Ma is vallja, hogy a zene mindenkié, és olyan érzéseket tud közvetíteni, melyre a szavak sokszor nem képesek.
Az olvasókör elnöke csepregi kiadványokkal és termékekkel, a Csepregi Vegyeskar pedig egy csodálatos dallal köszönte meg a remek estet a népszerű karnagynak.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.