2022. december 5. hétfő
[Répcevidék]

Olvasókör emlékezett Csepregen

SB
Olvasókör emlékezett Csepregen
Május 18-án délután Csepreg Város Önkormányzata, a csepregi Olvasókör és a csepregi Művelődési ház megemlékezést tartott a Holokauszt 70. évfordulójára.

A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken, a második világháború alatt végrehajtott, a német kormány által eltervezett és irányított népirtás. Jelentése: teljesen elégő áldozat.
70 éve a magyar zsidóság közel kétharmadát elpusztították. Az üldözés és a népirtás több lépcsőben valósult meg. Közel fél millió magyar zsidó került Auschwitzba. Akiket nem öltek meg azonnal a gázkamrába, azok munkatáborba kerültek.
A műsorban közreműködött a csepregi vegyeskar, a Vocal Spirit és a csepregi Csicsergők. Az ünnepi beszédet Márkus Sándor, a szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke mondta. A rabbi beszédében elmondta: a németek \\\" csak \\\" megölték a családtagjaikat, a magyarok viszont előtte alaposan megalázták, megverték, és kifosztották az amúgy magukat magyaroknak valló zsidókat. Megbocsájtani addig nem tud, amíg történelem hamisítás folyik.

Az átélt borzalmakról Hirschler Borbála, Bori néni holokauszt túlélő, egykori csepregi lakos emlékezett.
A 92 éves Bori néni elmondta: 1944 májusába vitték be őt és családját a csepregi gettóba. Majd Sopronba kerültek, de itt sem maradtak sokáig, úgy tudták, hogy mennek tovább Németországba dolgozni. Egy percig sem gondolták, hogy megölni viszik őket.
Az Auschwitzbe való útról a következőt mesélte Bori néni: Embertelen körülmények között tartott a 3 napi út. Kb. 90 személy volt bezsúfolva a vagonba. Víz, étel nélkül. A szükségletekhez két vödör, ami a leláncolt vagonokból nem volt üríthető. Már pár halott is volt köztük.
El lehet képzelni milyen volt így \\\"utazni\\\".
Miután megérkeztek először édesapjától kellett elválniuk, majd az édesanyjától és testvérétől. Velük már többet nem is találkozott. A megpróbáltatások azonban nem értek véget. Következett a munkatábor.
Bori néni Svédországba került, onnan költözött vissza Magyarországra.
Csepregre a mai napig szívesen emlékezik vissza. Főleg az Ő legszebb csepregi helyére a Promenádra. Napjait lánya és négy unokája körében éli.

Az ünnepi műsor után leleplezték a Jókai utcában, az egykori gettónál az emléktáblát, mely Polgár Katalin és Szabó László kőfaragó munkája.
A Megyei Közgyűlés, a csepregi Polgármesteri Hivatal, a művelődési ház valamint az Olvasókör koszorúzott, a zsidó közösség tagjai gyertyát gyújtottak, és egy-egy követ helyeztek el a emlékezés jelképeként. Virágot vinni nem illik, ellenben a megemlékező helyezzen el egy kavicsot a síron Ez a szokás nagyon ősi eredetű. Jelentése lényegében az, hogy az élettelen sírja fölé csak élettelen dolgot helyeznek, nehogy az emlékét megsértsék azzal, hogy valamely élő dologgal azt hangsúlyozzák, hogy ő mér nem él, hogy nincs közöttük.
Bár az idő nem éppen volt kedvező, többen az egykori gettótól kisétáltak a járási zsidó temetőbe a holokauszt emlékműhöz.

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen
Olvasókör emlékezett Csepregen