A tavalyi Kapuváron és Bükön elért sikerek után idén első megmérettetésünkre április 1-jén került sor,ahová Boros Evelinnek,a művészeti vezetőnknek hála,új koreográfiákkal,de a régi változatossággal és lendülettel készültünk. Összesen 16 csoport,közel 300 lány lépett színpadra az ünnepélyes bevonulás pillanataiban.
Csillagfény csoportunk kis létszámban,de töretlenül helyt állt pom-pon és show kategóriában egyaránt. Egy utolsó csapatölelés és bíztatás után ragyogó mosollyal és magabiztossággal táncoltuk végig mindhárom koreográfiát.
A késő délutáni órákban újra bevonultunk az eredményhirdetésre.
A Rózsaszirmok II. korcsoportban, show kategóriában arany,pom-pon kategóriában kiemelt arany oklevelet kaptak,a Csillagfények pedig felnőtt korcsoportban mindkét kategóriában aranyat.
Evelin nagyon büszke volt mindnyájunkra, végig mosollyal bíztatott minket és a színpadra lépés előtti utolsó percekben is ellátott hasznos tanácsokkal.
Mi visszük színpadra a csodát,de ő álmodja meg őket.
Nagyon szép eredménnyel zárult a nap,de természetesen mindig van hova fejlődni,ez a mazsorett műfajában különösen igaz. Mindig lehet valami újat mutatni a közönségnek.
A verseny előtti héten Evelinnel az országos továbbképzésen is részt vettem Törökbálinton,ahol egy tucat új forgatást,dobást és tánctechnikát tanultunk,hiszen mindig van valami más,valami különlegesebb,amit érdemes elsajátítani.
Nagyon boldog voltam,amikor Szabó Ferenctől,a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség elnökétől átvehettem a legjobb tamburmajornak járó díjat. Minden kis küzdelem és órákon át tartó gyakorlás kifizetődött abban a pillanatban,ugyanakkor arra sarkall,hogy most jöhet a következő lépcsőfok,itt nincs megállás.
Mindent köszönünk Evelinnek és a szülőknek,minden apró segítséget,nélkülük nem tudtunk volna idáig eljutni.
Mindig úgy gondoltam,hogy mazsorettnek lenni egy életforma. A próbákra járás, a sok nevetés, a versenyekre, fellépésekre való lázas készülődés,a csillogó ruhák,sminkek,az utazások,új emberek megismerése,a zene szeretete és az egymás iránti tisztelet és segítőkészség. Rengeteg sikerélményt ad a mindennapokhoz,önbizalmat,gyönyörű tartást és megtanít csapatban együtt dolgozni. Nem számít,hol állsz,az öröm mindenhol ugyanolyan. Mert ez csapatmunka, de a lényeg a táncban van, és akkor jó egy kirakós,ha megvan minden kis darabja.
Nagyon egyszerűnek és könnyednek tűnhet a közönség szemében,de mégis az a csillogás,amit ők látnak, az mögött rengeteg könnycsepp,lila folt,potyogó bot és annál is több szorgalom van.
Tartás,kitartás,összetartás. Ez a mazsorett.
Június 3-án, Sárváron veszünk részt egy országos fesztiválon, ahol ismét küzdeni fogunk a minél szebb eredményekért, a mosolyokért és a büszke pillantásokért. Egymásért.
Szabó Eszter