Farsangi felvonulás Bőben

A farsang a tavaszvárás pogány-kori ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a bolondozás, az eszem-iszom, a párkeresés, udvarlás időszaka. Már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg.
Hagyományteremtő céllal, idén először rendezték meg Bőben a Farsangi felvonulást február 9-én.
A hideg ellenére sokan részt vettek a rendezvényen. A gyerekek és a felnőttek láthatóan sok időt, munkát fektettek a jelmezek elkészítésébe: a varázslóktól, a vámpírokon és boszorkányokon át a "Sikoly maszkig" mind nagyon ötletes volt. Külön színfoltjai voltak a rendezvénynek a csapatos felvonulók: a helyi fiatalok Hófehérkét és törpéit elevenítették meg, míg a Bői Női énekkar focicsapatnak öltözött.
13 órakor indult a maskarás tömeg a főtérről gyalogosan és lovaskocsival, s jókedvűen, vidáman járták végig a falu utcáit. Kisebb pihenőt iktattak be az Ernhardt Panziónál, ahol az óvodások adtak műsort. Visszatérve a főtérre forralt bor, tea és sütemények várták a résztvevőket, akiket Horváth Jenő egy farsangi verssel köszöntött. Majd az általános iskola 4. osztályának kezdeményezésére megdőlt "a bői főtéren egyidőben együtt gangnamstylozó emberek" rekordja. Ezt követően az 5. osztályosok zumba elemekre épülő táncprodukcióját láthatták a nézők. Végül a Bői Női kórus "focistái" énekeltek a főtér közönségének.
Az est zárásaként az óvoda bálján hajnalig ropták a táncot a résztvevők.
Azt még a cikk megírásakor nem tudjuk, hogy sikerült-e elűznünk a telet idénre a zajos farsangi forgataggal, az azonban biztos, hogy a hideg, szeles napot sikerült egy jó hangulatú, vidám délutánba fordítani.