Évfordulók a Répcevidéken

175 éve, 1844. 09. 20-án hunyt el Kutrovits József (szül. 1783-ban Csepregen.) 1804-ben pappá szentelték. 1811-től Rábakethelyen rk. plébános, egyúttal Vas vármegye táblabírója is volt.
125 éve, 1894. 09. 14-én hunyt el Alsóbükön Koppányi Lajos, a három Bük és Beő mezőváros, majd község első főállású, 1860-1894. közötti jegyzője. (Szül.: 1835. 11. 22.)
120 éve, 1899. január 3-án született Teschenben és 50 éve, 1969-ben hunyt el Budapesten Dworak (1942-től: Udvaros) Károly mezőgazdász, növénynemesítő. 1921-ben a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. 1921-től Aszalódpusztán segédtiszt, 1923-tól a Vetőmag-nemesítő és Értékesítő Rt. kompolti telepén Fleischmann Rudolf asszisztense. Legalább 1925-1930 között a Nagycenki Cukorgyárak Rt. büki gazdasága meggyespusztai növénynemesítő üzeme telepvezetője volt. 1930-1945-ig az Esterházy-uradalom növénynemesítő üzemét vezette Eszterházán (ma Fertőd). 1945-ig titkára, majd ügyvezetője lett a Magyar Növénynemesítők Országos Szövetségének. 1945-től a Mezőgazdasági Minisztériumban tevékenykedett. 1949-től az Állami Gazdaságok Központja Elitmag-szaporító Osztályának élére került. 1951-től az Agrártudományi Egyetem tanára, majd docense. Később ismét az állami gazdaságoknál foglalkozott nagyüzemi kutatásokkal. Több növényfaj (búza, árpa, kukorica, cukorrépa, lucerna, kender és repce) nemesítésével foglalkozott, melyek elterjedtek és ismertek voltak a maga idejében. Mezőgazdasági cikket publikált - az 1926-1929. közöttieket a büki cukorgyári gazdaságokkal kapcsolatban -, fő műve: Mezőgazdasági növénynemesítésünk története (Bp., 1951).
110 éve, 1909-án hunyt el Budapesten Horvát Sándor, kegyes tanító rendi áldozópap és tanár (Csepregen született 1844. május 2.) Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult, 1863-tól a papnevelő intézetben. 1867-ben átlépett a kegyes tanító rendbe teológiára. A váci próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Utóbbi helyen szervezte a magyar önképzőkört, amely gócpontja lett a környékbeli magyarságnak. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték. Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben, mint képzőintézeti tanár is) működött. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Szegedi éveitől kezdve jelentek meg írásai. Fő kutatási területe: A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek tanításügyének története.
100 éve, 1919-ben, Pozsonyban született Bernáth Lajos, büki MÁV-állomásfőnök, közéleti ember, fotós. (Elhunyt: Bükön 1996-ban.) Részletes életrajza olvasható Bük város monográfiájában.
100 évvel ezelőtt, 1919. február 20-án költözött Sopronba a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, a mai Soproni Egyetem jogelődje.
80 éve, 1939-ben Bükön hunyt el Kedl László. 1858-ban Városszalónakon született. Pályáját a gazdasági diploma megszerzése után a somogy megyei Ártándon kezdte gyakornokként. Később gr. Zichy Edmond kálozdi uradalmában segédtiszt lett, ahonnan gr. Zichy Henrik salamonfai birtokára ment. A 19. század végén a Büki Cukorgyár keresztényi gazdaságának intézője, később szelestei uradalmának inspektora volt 1927-ben történt nyugdíjba vonulásáig.
75 éve, 1944. 12. 20-án Csepregen hunyt el Chapó Gyula ny. ezredes. (Szül. Csepregen, 1882. dec. 30-án.) Temesváron császári és királyi hadapródiskolát, Tullnban gyalogsági távírótanfolyamot végzett. Hadapród-tiszthelyettessé avatták a soproni 48. gyalogezredhez. 1906-tól 1914-ig a tullni gyalogsági távíró tanfolyamon oktató. Az I. világháború alatt többek között a 7. hadsereg parancsnokságának távírófőnöke. A Nemzeti Hadsereg Fővezérségében a távíró ügyek felelőse, majd a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. A honvédség főparancsnokságának híradó szemlélője 1928 és 1933 között. 1933-ban ment nyugdíjba. A Sopront ért légitámadások során kapott sérüléseibe halt bele.
70 éve, 1949. 03. 17-én alakult meg tormáspusztai és viszta-majori volt cselédekből Bükön a Lenin TSzCs.
70 éve 1949. 05. 22-én avatták fel a csepregi izraelita temetőben a Csepregi járás zsidóinak holokauszt emlékművét. A létesítés és avatás fő szervezője: a háború alatt munkaszolgálatot teljesítő Fischer Jenő bádogos volt.
70 éves a Büki Testedzők Köre Asztalitenisz Szakosztálya.
50 éves a csepregi zeneoktatás.
40 éve alakult meg Csepregen a Répce-menti Horgász Egyesület.
30 éve, 1989 őszén újították fel és tartották meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület szervezésében Csepregen a SZÜRETI FELVONULÁST, mely rendezvény az 1940-es évek végén abbamaradt. Megújítását az 1960-as években Zátonyi János és Zátonyi Sándor vezetésével megkísérelték, de akkor csak egy alkalommal vonultak fel a gyerekek és néhány szervezet. 1989-től viszont, először két évenként, majd évenként megrendezésre került, s ma is a kisváros egyik legnagyobb szabású megmozdulása.

30 éve, 1989-ben, Budapesten hunyt el gr. Szapáry Paula büki és csepregi földbirtokos, agrármérnök. (Szül. Pusztataskonyban, 1904.) Részletes életrajza olvasható Bük város monográfiájában.

25 éve, 1994. 04. 13-án hunyt el dr. Fülöp József geológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, Bük város posztumusz díszpolgára. A részletes életrajza olvasható Bük város monográfiájában.
25 éve, 1994. 12. 16-án hunyt el Sedlmayr János Ybl-díjas építészmérnök, a magyar műemlékvédelem világviszonylatban is elismert személyisége. Sopronhorpácson született 1932. április 10-én. A visegrádi Salamon-torony, a nagyvázsonyi, az ozorai és a kőszegi vár, Sopron belvárosában a középkori zsinagóga és a Tábornok-ház, Győrben a Héderváry-kápolna, Vértesszentkereszten a kolostorrom helyreállítása mind Sedlmayr János tehetségét hirdeti, sok más alkotásával együtt. Méltán nyerte el addigi munkásságáért 1964-ben az Ybl Miklós-díjat.
25 éve adták át a nagyközönségnek a Locsmándi Termálfürdőt.
20 éve Bük nagyközség ezüstminősítést kapott az Európai városok és falvak virágosítás versenyében (Entente Florale Europe).