2022. október 6. csütörtök
[Répcevidék]

Tévedni állati dolog

Állatorvos vagyok. Ez azt jelenti, hogy az emberen kívül minden más lénynek orvosa

Állatorvos vagyok. Ez azt jelenti, hogy az emberen kívül minden más lénynek orvosa. Éppen ezért mindig viszolyogva megyek olyan helyekre, ahol az állatokat kiirtják vagy leölik. A vágóhidak különösen hátborzongatóak számomra, sajnos a kötelező húsvizsgálati tevékenység miatt időnként itt is dolgoznom kell. Ilyenkor, ha még élő állatokat látok vágásra várva, nem tudok a szemükbe nézni. Érzem, tisztában vannak helyzetükkel, pontosan tudják, mi vár rájuk.
Néha mégis megállok a rekeszek előtt, megpróbálom szuggerálni őket: törjenek ki, szökjenek meg, van esély, alacsony a korlát, nincs őrző...
Csak egy esetben jártam eredménnyel. Úgy látszik, egy fiatal bika felfogta agyhullámaimat, és kitört. Vígan grasszált erdőn, mezőn, élvezte a váratlan szabadságot. Több napig üldözték, végül betévedt P. község főutcájára, és ott könnyebben megsebesített egy idős embert, aki meg akarta fogni. Hősiesen eléállt, vagy inkább elétotyogott, mint valami újkori Toldi Miklós. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy Józsi bácsit a kórházba, a bikát vágóhídra szállították. Délután megjelentek a helyszínen a rendőrök is, jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, majd megkérdezték: merre lakik a doktor úr? A helybéliek, gondolván, hogy az állatorvost keresik, megadták a P-i kollégám címét. A rend marcona őrei el is mentek hozzá, és kérték a papírt a bikás esettel kapcsolatban. Kollégám természetesen kiállította azt. A rendőrök szolgálatkészen bevitték a jegyzőkönyvnek gondolt iratot a kórházba, és átadták a főorvosnak.
Ő először is elharapta a pipaszárat, mikor belepillantott. Egy kényszervágási javaslat volt. A visszafojtott röhögési ingertől támolyogva valahogy kijutott a folyosóra, s úgy vitte osztályról osztályra a dokumentumot, mint a holló Szilágyi Örzsébet levelét. A tömeg egyre gyarapodott mögötte, többen azt hitték, kórházi sztrájk készül, ezért csatlakoztak a menethez. Végül az összegyűlt sokadalom előtt a főorvos felolvasta a hivatalos papírt. A tömeg egyből kifeküdt. A fekvőbetegek viszont feldobódtak. Több friss varrat felszakadt. A főorvos meg leszaladt. Jöttek látogatni a rokonok Józsi bácsit...
Azóta is azon gondolkodnak az S-i kórház orvosai, mi lett volna, ha azt közli velük a főorvos, hogy sajnos Józsi bácsit már kényszervágták!
Persze, ha így lett volna, a bikát meggyógyították volna, az én mesém is más véget ért volna...

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.