Nemzetközi erdész tanulmányút Tömördön!

részeként a kisüzemi erdőgazdálkodást, az osztatlan közös erdő tulajdon magyarországi kialakulását és működését vettük górcső alá. A résztvevők az egész világból érkeztek; Japánból, Taiwanról, Indonéziából, USA-ból, Brazíliából, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Dániából, Skóciából és Franciaországból.
A Tömördön már megszokott és természetesnek tekinthető szíves vendégvárás részeként az ismeretlen környezetben csekély birs és szilvapálinka fogyasztásával oldódtak barátaink, hozzá langallót falatozva. Utólag is, rajtam keresztül köszönik Kollárits Gábor polgármester Úr, kedves párja, Bea Asszony és segítője, Kinga Asszony munkáját.
A köszöntéseket követően rövid, vetített képes előadásban ismertettem, hogy az európai, benne a magyar történelem során miként alakult ki az osztatlan közös tulajdon, miként vált a hűbéri birtokon meglévő faizási jog közösségi tulajdonná. Ezeknek a birtokoknak a kezelésére az 1935. évi erdőtörvény az erdőbirtokossági társulat alakítását írta elő, amelyekből Vas megyében eredeti formájában közel kettő tucat ma is működik. Az 1945-50. közötti államosítások, majd az 1950-72. közötti erőszakolt TSZ-esítés nyomán megszűnt a magánerdő, amit csak a rendszerváltást követő, 1991-1996. közötti magánosítás (részarány tulajdon nevesítése és kárpótlás) hozott ismét lére.
A jellemző birtokméret az erdőben természetes személyenként ma sem több, mint 1-1,5 ha és az is szinte kizárólagosan a hrsz.-en belül osztatlan közös tulajdonú. A kezelési formák közül sokan választották az 1994. évi új erdőbirtokossági törvény szerinti társulatot, de abszolút meghatározó a megbízotti, vagy haszonbérleti forma.
A faluházi beszélgetést követően bejártuk az Ilona-völgyben elterülő Tömörd 03 hrsz. jelű „Gradicserdőt\". Megálltunk az Ilona szobornál, ahol Tömörd és az Ófalu történelméről beszéltem, majd az Ilona várnál, ahol a honfoglaló magyarság bucakemencés vaskohászatáról szóltam röviden.
Menet közben több helyszínen az erdőgazdálkodás szakmai és jogi háttere került szóba. Vendégeink kérdéseire Babos János erdész Úr, a „Gradicserdő\" megbízott erdőgazdálkodója, egyben szakirányítója válaszolt.
Külön érdekesség, hogy a „Gradicserdő\" -t földhözjuttatás révén meg(vissza)kapó családok nevei gyakorlatilag megegyeznek Mária Terézia 1767. évi úrbéri pátensében felsoroltakkal.
A néhány km-es séta után a csoport jó étvággyal fogyasztotta a magyaros ízeket felvonultató ebédet, kinyilvánításuk szerint ilyen jó ízűt Magyarországon még nem ettek. A szinte kötelező udvariasságon túlmenően is őszintének tűnő szavaikhoz nyilván hozzájárult a harapni valóan friss levegőben megjött étvágy is.
A feszes program miatt korán távozó csoport szemmel láthatóan még szívesen maradt volna elmerülve a kisközség légkörében, kinyílva a kies tájra. Vigyék a magyar vendégszeretet jó hírét szerte a világba! Fotók; Dr.Schiberna Endre
Tömörd, 2014. május 27.
Nagy Imre
okleveles erdőmérnök