2020. április 2. csütörtök
[Répcevidék]

Mikulástól regölésig – Év végi körkép Nagygeresdről

Mikulástól regölésig – Év végi körkép Nagygeresdről
Az év utolsó hónapja sokunk számára a reményteli várakozás időszaka. Mindenki máshogy éli meg a szeretet ünnepének közeledtét.

A gyermekek várják a Mikulás érkezését, az ajándékok által nyújtott örömöt, míg a felnőttek a finom ételeket, a családi és baráti meghitt találkozásokat. Nagygeresden évek óta hagyomány, hogy az önkormányzat szervezésében, az ünnepkörhöz kapcsolódó közösségi programokon vehetnek részt az érdeklődők. Advent első vasárnapjára fenyőfa és ünnepi koszorú készül a faluház elé. Szorgos kezek munkáját dicséri a lépcsőkorlátokon elhelyezett girland, a fenyő és koszorú gondos díszítése. Tavalyi teljesen megújultak az épület fényfüzérei, a központi rész két világító fával gazdagodott. A közösségi tér teljes pompájában fogadta az ünnepelni vágyókat. A hideg, szeles délután ellenére sokan megjelentek a rendezvényen, amely különleges alkalom volt falunk életében. Az egyházak áldásával átvehette a település a falugondnoki buszt, amely már nagyon hiányzott a mindennapi életünkből, január elejétől állt szolgálatba, az óvodások nagy örömére. Az ünnepség hivatalos része után forralt bort, teát és a helybéli asszonyok által készített finom süteményeket kóstolhatták meg a vendégek. A piros ruhás, hófehér szakállú Mikulás apó is meglátogatta a nagygeresdi gyerekeket. Érkezéséig a Vas Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer jóvoltából a Paprika Jancsi Bábszínház műsorán szórakozhattak kicsik és nagyok. Vidám kacagással és vastapssal jutalmazták az előadást. A megszeppent apróságok, a huncut kisiskolásokkal együtt, versekkel köszöntötték a nagyszakállút. A csomagosztás során feloldódtak a bátortalanabb gyerkőcök is, így az ünnepség végén közösen fotózkodtak, a legmerészebbek a Mikulás öléből mosolyogtak a kamerába. Szenteste előtt egy nappal tartottuk a hagyományos karácsonyi ünnepségünket. A gyerekek már hetek óta készültek a nagy napra, próbákra jártak, szerepet tanultak. Polgármester úr köszöntötte a megjelenteket, majd kezdődhetett a műsoros összeállítás. Elsőként a kis fenyőfa története elevenedett meg a színpadon.
Sorra érkeztek a jelenet szeplői: a hótündér, a hópelyhek, a hóember, az angyal. Nekik fontos szerepe volt abban, hogy egy csupasz erdei fenyő feldíszítve eljusson a gyerekek otthonába. A második előadás egy család karácsonyi készülődésébe nyújtott bepillantást. A harmadik egy eltévedt őzgidáról szólt, amelynek hóapó mutatta meg a hazafelé vezető utat. Egytől egyig tanulságos, szép történet, amely megmutatta a szeretet erejét, a segítségnyújtás fontosságát. Utolsó műsorszámként a gyerekek a szent család életét jelenítették meg a színpadon. Angyalok hozták a jó hírt, majd pásztorok, királyok hódoltak a betlehemi jászol előtt. A gyerekek szerepjátékai egész éven át színesítik az ünnepi rendezvényeket, ezúttal, a legnagyobb, egyben évzáró műsor után, szaloncukor és gyümölcs várta őket a karácsonyfa alatt. A meghitt ünnepség végén a jelenlévők kalács és tea kóstolgatása közben kívántak egymásnak áldott karácsonyt és boldog új évet.
Falunkban régi hagyománya van a regölésnek. A legények egy csoportja felkerekedik, hogy Szent István szolgáiként végig járva a házakat, köszöntsék a gazdát és vele az asszonyát. A régi időkben a lányoknak nagyon fontos volt, hogy idejében férjhez menjenek. Jövőjüket, megélhetésüket csak a házasságban látták, ezért szerették volna tudni, hogy a sors kit rendelt nekik, minden évben reménykedtek a regölés sikerében. December 25-én este, alkonyat felé 10-15 legény gyülekezett a község keleti, kisgeresdi szélén. A legfiatalabbak 15, a legidősebbek 25-30 évesek voltak. Szötyököt (köcsögdudát) vittek magukkal, hajdanán ezt tejesköcsögből készítették. Az 1980-as évektől kezdve kétliteres tejeskannára disznóhólyagot kötöttek, annak közepébe egy cirokszárat erősítettek. A cirokszár brummogó hangot adott, ha nedves tenyérrel húzogatták. Napjainkban a disznóhólyagot felváltotta a nejlon, de a cirokszár megmaradt. Kisgeresd legszélső házánál kezdték a regölést. Az egyik jó hangú legény bekiáltotta a beköszöntőt, majd rögtön elkezdték az éneket, nem várták meg, hogy a háziak kiszóljanak. A nevek felsorolását mindig a jelenlévővel kezdték, először az idősebbeket, utána kor szerint a fiatalabbakat vették sorba. Az ének elhangzása után egyikük egy kis rigmust mondott el búcsúzóul. A szöveg elhangzása után a legények egyszerre kiáltották: kellemes ünnepeket! Így mentek végig a falun, hol az egyik, hol a másik oldalon haladva, végül a nyugati szélen fejezték be útjukat. Dolguk végeztével a kocsmába mentek, ahol a kocsmárost és a jelenlévő vendégeket is elregölték. Kikértek néhány liter bort, a maradék pénzt pedig elosztották. A regölés párválasztásban játszott szerepe már a múlté, de a legfontosabb, hogy Nagygeresden ennek a szép népszokásnak a hagyománya kis változtatásokkal ugyan, de még mindig él.

Németh Lajosné

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
Mikulástól regölésig – Év végi körkép Nagygeresdről
Mikulástól regölésig – Év végi körkép Nagygeresdről
Mikulástól regölésig – Év végi körkép Nagygeresdről
Mikulástól regölésig – Év végi körkép Nagygeresdről