A gyémántlakodalom számában és elnevezésében is kiemelkedő. Nem véletlen, hogy egy drágakőhöz hasonlítjuk az évforduló elnevezését, hiszen a legkeményebb ásvány, törhetetlen, fénye tökéletes, kevés van belőle, értéke viszont annál nagyobb. A Németh házaspár ünnepe is ilyen különleges alkalom, s példa nemcsak fiaik számára! Ilus néni és Jóska bácsi elmondták, 6 évvel házasságuk előtt figyeltek fel egymásra. Gyermekkorukban mindketten Tömördön éltek, s ifjú fiatalként figyeltek fel a másikra, keresték egymás társaságát, s törekedtek arra, hogy még mélyebben megismerjék másikuk pozitív és negatív tulajdonságait.
Szerintük egy házasságban fontos, hogy „először is ismerjük ki egymást, egy kis elnézés is kell a másik iránt, nem szabad önzőnek lenni." A 60 év alatt nagyon sok öröm érte őket, a teljesség igénye nélkül szerintük a legfontosabbak: „A legnagyobb örömök, hogy szeretjük egymást, utána saját otthon, gyermekek születése és unokák születése, érkezése". Nemcsak az örömök, de a nehézségek, megpróbáltatások is érik a házasokat, ünnepeltjeink sem voltak kivételek, „A nehézségekkel csak nehézségek árán lehet megküzdeni és megoldani. Együtt megbeszélni és a lehetőség szerint dönteni." - volt a válaszuk. Napjainkban házasulandóknak is van jótanácsa Jóska bácsiéknak: „A fiataloknak azt tudnánk javasolni, hogy mindig együtt jól átgondolva cselekedjenek és döntsenek, de a szeretet mindig jelen legyen.!"
Köszönjük, hogy megosztották gondolataikat a Répcevidék olvasóival!
Pater Pio házaspároknak szóló áldásával kívánunk Jóska bácsinak és Ilus néninek további hosszú, békés, boldog életet!
„Áldjon meg benneteket az Úr, és tegye könnyűvé számotokra a család igáját!
Legyetek mindig jók!
Ne feledjétek, hogy a házassággal olyan nehéz kötelességek járnak, melyeken csak az isteni kegyelem könnyíthet: érdemeljétek ki mindig ezt a kegyelmet!
És az Úr őrizzen meg titeket a harmadik és a negyedik nemzedékig!
„Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is." írta Paulo Coelho brazil író, s az ő gondolatait folytathatjuk Hemingway soraival , aki azt vallja: „Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."