A szomszédos, egykori mezővárosoktól eltérően a három nemesi községből egyesült Büknek nem volt piactere. Az egyesülést követő évtizedekben a nagyközség elöljárósága országos állatvásár-tartási jogot szerzett, de a vásárteret - egészségügyi okokból - a településen kívül alakíthatták ki. Az 1965-ös árvíz után a kiszélesedő Széchenyi utca vízrendezésével és parkosításával szép faluközpont jött létre. Ehhez csatlakozik a tudatos intézményi fejlesztéssel egyre inkább városközponttá váló Eötvös utca.
A város rehabilitációra - e két terület és néhány ott működő közintézmény fejlesztésére - nyert a település 334 millió forint európai uniós támogatást az Új Széchenyi Terv keretében a Nyugat-dunántúli Operatív Programban. Az önerővel együtt 600 millió forint értékű fejlesztések részeként avatták fel augusztus 19-én a megszépült Eötvös parkot. A gyönyörű növényzet közepén érdekes formájú szökőkút vize csobog. Az iskola melletti sarkon játékudvart alakítottak ki. A teret dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter adta át. Gyermekkori emlékeit is idézve többek közt megállapította, hogy a bükiek a 19. század második felétől kezdve mindig megragadták a kínálkozó lehetőségeket. Németh Sándor polgármester a(z új) tér kialakításának jelentőségét méltatta. A létesítményt Ferling György plébános szentelte fel és Rácz Miklós evangélikus lelkész áldotta meg. A Büki Női Kar és a Répcementi Férfi Kar színvonalas műsorral tette emlékezetessé az eseményt. A gyermekek már az avatás utáni percekben birtokba vették a játékokat.
A rendezvénysorozat a Művelődési Központ színháztermében az önkormányzat képviselő testületének ülésével folytatódott. Ünnepi köszöntőjében dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt az új kenyérről, mint az élet jelképéről, Szent István életművéről, az azóta eltelt ezer év történelmi tapasztalatairól, a nemzetet megtartó munkáról, a magyarság összetartozásának fontosságáról.
A helyi kitüntetések átadása következett. Posztumusz díszpolgári címet kapott dr. Fülöp József geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet volt igazgatója, akadémikus és egyetemi tanár. Személyesen közreműködött a büki kutatófurás létrejöttében.
Bük város díszpolgára lett Bittenbinder Miklós nyugalmazott fürdőigazgató, aki 1976 - 1993. között vezette a létesítményt. Tevékenységével nagyban hozzájárult Bük és Bükfürdő hazai és nemzetközi elismertetéséhez.
Bük városért kitüntető oklevelet kapott a 35 éve alakult Büki Népi Díszítőművészeti Szakkör munkájáért és közösség érdekében kifejtett tevékenységéért.
Bük városért ifjúsági kitüntető oklevélben részesült ifj. Baranyi Róbert, magyar ifjúsági golfbajnok, valamint magyar amatőr és profi felnőtt golfbajnok.
Az ünnepség az új kenyér megáldásával és megszegésével ért véget.