2023. január 31. kedd
[Répcevidék]

„Egy osztrák a Paradicsomban” II.

Elmúlt havi
számunkban
megismerkedhettünk
Péter Zeppel
úrral, aki véletlenül talált rá, a
dombok, erdõk övezte kis településre,
s mintegy kilenc éve él
itt. Tömördi élményeit, benyomásait
meg is írta. Az elõzõ
részben arról beszélgettünk,
hogyan fedezte fel Magyarországot,
s gyûjtötte ismereteit.

Elmúlt havi
számunkban
megismerkedhettünk
Péter Zeppel
úrral, aki véletlenül talált rá, a
dombok, erdõk övezte kis településre,
s mintegy kilenc éve él
itt. Tömördi élményeit, benyomásait
meg is írta. Az elõzõ
részben arról beszélgettünk,
hogyan fedezte fel Magyarországot,
s gyûjtötte ismereteit.
- Most a Tömördöt megelõzõ
korszak utazásairól kérdezem,
illetve arról, mi motiválta
ezeket.
- Utazások nélkül nem tudtam
volna elképzelni az életemet.
Állandó készülõdés, tervezés,
megújuló élmények, idegen
tájak, népek és kultúrák megismerése
mindig is vonzott. Valószínûleg
korábban kerültem volna
Magyarországra, ha akkoriban
nem ûzött volna távolabbi
országok megismerésének vágya.
Elõször Görögországról derült
ki izgalmas sokszínûsége. Sokat
utaztam oda. Aztán következett
Spanyolország, a Karib-szigetek,
s így tovább.
- Melyik volt a legemlékezetesebb
útja?
- Egy világkörüli hajóút, ami 4
hónapig tartott. Ogyesszai hajóval,
orosz legénységgel, 1989-
ben tettem meg ezt az utat. Manapság
az ilyen jellegû hajókon
vegyes nációjú a személyzet öszszetétele.
Ugyan nincs kifogásom,
arabok, indiaiak, vagy pakisztániak
ellen, de nem alakulhat ki az a
családias, baráti viszony, hangulat,
mint amikor egy nemzet tagjaival
van az ember körülvéve. Az
oroszok nagyszerûen oldották
meg feladatukat, és a teljes személyzet,
az egész úton együtt maradt,
nem cserélõdött, mint ahogy
ez manapság szokás.
- Egyébként mivel foglalkozik?
- Kereskedõ vagyok, de érdeklõdésemet
a természetgyógyászat
köti le.
- Egyedül él Tömördön?
- Hét közben igen, hiszen a lányom
Grazban tanul, éppen
érettségi elõtt áll. Elváltam, volt
egy görög származású feleségem,
aki ma is Ausztriában, Bécsben
él. Most, - ahogy mondják, -
elmúltam 50, és még mindig
szingli vagyok. Vannak barátnõim,
de nem szeretnék még egyszer
házasodni. A lányom természetesen
velem él. Elõször a nemzetközi
gasztrológia irányába
mutatott érdeklõdést, most azonban
egyre inkább a szociális pályák
iránt érez vonzalmat. Úgy
néz ki, hogy késõbbi tanulmányait
is ez fogja meghatározni.
- Nem túl nagy a különbség
Graz és Tömörd között?
- Nézze! Nem cövekelek le.
Korábban Graz volt a bázis ahonnan
mindig elindultam, most
Tömörd a kiindulópont. Az ember
bizonyos idõ után egyre jobban
vágyakozik a nyugalom után,
amit itt a maga tökéletességében
meg lehet találni.
- Mik voltak az eltelt évtized
legszebb élményei, emlékei,
amelyek Önt Tömördhöz
kötik?
- A kezdetek
nagyon érdekesek
voltak. Nagyon
sok ünnepet, közös
programot szerveztünk.
Legemlékezetesebb
volt a madagaszkári utam miatt
hirtelen november 26-án
megrendezett elõszilveszter volt.
- Ön írt egy kis könyvecskét
Az én magyar falum
Tömörd címmel, amely ismereteim
szerint már rendelkezik
német nyelvû olvasótáborral.
- A felfedezés, az ismerkedés,
a megbarátkozás és az együttélés
élményeinek bemutatása
mellett szerettem volna osztrák
szemüvegen keresztül felkelteni
az érdeklõdést a természet, és
ember által megóvott csodálatos
kis üdülõfalu és lakói iránt.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.