Az ismerős arcok mellett mindig vannak újak is, akik részt vesznek a 12 km-es túrán.
Fiatalok, kisgyermekes családok, baráti társaságok, többek között, egy kiskunmajsai baráti társaság is részt vett a programon. A majsaiak immár hatodik alkalommal voltak a csepregi túrán, s hoztak magukkal erdélyi / gyergyószentmiklósi, budapesti barátokat, rokonokat is. Ők a helyi Turista szállóban szálltak meg.
A túrázóknak hamísítatlan szép őszi időben lehetett részük, az őszi erdő látványa elkápráztatott mindenkit gyönyörű színeivel. Valóban lehetett hallani a „lehulló levelek lágy neszét". A parkerdei „ Esőbeállóban" a barangolók közösen elmondták Petőfi Sándor: Itt van az ősz itt van újra című versét, de egy önként vállalkozó túrázó felolvasta az Erdő fohászát is. Amely így hangzik:
Vándor ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok a tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
Melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
Én vagyok az ágy amelyben fekszel,
A deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok házad ajtaja
Bölcsőd fája...
...Koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem,
Hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!
A túra közben a résztvevők fogyaszthattak finom csepregi borokat, mustot, almát, szőlőt.
A tömördi Faluháznál a kemencében sült langalló és a sült gesztenye sem maradt el.
A túra zárása a Néber-Tóth Pincészetben volt.
Akik eljöttek szép élményekkel térhettek haza.