2022. október 6. csütörtök
[Répcevidék]

A hűség falvai

Sági Ferenc
A hűség falvai
A leghűségesebb város: Sopron, a legbátrabb város: Balassagyarmat, a legbátrabb község: Kercaszomor után Ólmod,

Narda Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes, Pornóapáti és Szentpéterfa a leghűségesebb falu címet kapta december 16-án az országgyűléstől.
Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum Nyugat-Magyarország egy részét a párizsi békeszerződésben szintén jelentősen megcsonkított Ausztriának ítélte. A területek átadása megkezdődött, de az 1921 őszén kibontakozó fegyveres ellenállás és a Lajtabánság kikiáltása után az antant Sopronban és környékén engedélyezte, hogy népszavazás döntsön e települések hovatartozásáról. Az 1921. december 14-16-i népszavazást követően Sopron és a közeli nyolc község: Ágfalva, Nagycenk, Kópháza, Sopronbánfalva, Balf, Fertőrákos, Harka, Fertőboz Magyarországnál maradhatott.
1921. július 27-én Grazban három antant országi, egy japán és 1-1 osztrák és magyar taggal megalakult a határmegállapító bizottság. Az üléseken a magyar küldöttség a 342 Ausztriának ítélt községből 96-ot, az osztrákok a Moson megyében kettészelt nagybirtokokat, a Sopron megyei színmagyar Zsirát, Vas megyében pedig a tiszta német Lovászadot és Nemesmedvest igényelte. E két utóbbi, valamint négy közeli település részéről deputációk kérték a határmegállapító bizottságtól az Ausztriához csatolást. Olyan döntés született, hogy a bizottság 1922-ben látogassa végig az új határ mellett levő településeket. Ennek során győződjenek meg arról, hogy lakosságuk, melyik országhoz akar tartozni. A bizottság kiszállása során több Ausztriához csatolt, zömében horvát és német, kisebb részben magyar lakosú település: Köpcsény, Németjárfalu, Ólmod, Csém, Csajta, Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Magyar- és Németkeresztes, Pornóapáti, Németlövő és Szentpéterfa a Magyarországhoz való visszacsatolást kérte. A bizottsági meghallgatás során Zsira lakossága és jegyzője hevesen tiltakozott az Ausztriához csatolás ellen. (Ők és a népszavazáskor hazánk mellett voksoló három település nem érdemelné meg a hűség falva címet?) Locsmánd [ma Lutzmannsburg], Rőtfalva [ma Rattersdorf], Rendek [ma Liebing] és más települések osztrák nemzeti érzületről tettek tanúbizonyságot. A határmegállapító bizottság 18 község visszacsatolását javasolta Magyarországhoz. A Népszövetség Tanácsa (az ENSZ elődje) 1922. szeptember 19-én tíz Ausztriához csatolt település: Rőtfalva, Rendek, Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Magyar- és Németkeresztes, Pornóapáti és Németlövő Magyarországhoz történő visszatéréséről és Lovászad [ma Luising] falu Ausztriához történő csatolásáról döntött. Köpcsényt [ma Kittsee], Németjárfalut [ma Deutsch Jahrndorf], Ólmodot, Hámortót [ma Hammerteich], Lékát [ma Lockenhaus], Csémet [ma Schandorf], Csajtát [ma Schachendorf] és Szentpéterfát meghagyták Ausztriában.
Ezt követően a magyar és osztrák határmegállapító biztosok december elején megegyeztek Ólmod és Rőtfalva, valamint Szentpéterfa és Rendek kicseréléséről.
1923. január 10-én Kis- és Nagynarda [ma Narda], Alsó- és Felsőcsatár [ma Felsőcsatár], Magyar- és Németkeresztes [ma Vaskeresztes], Pornóapáti, Németlövő [ma Horvátlövő] visszakerült az anyaországhoz, Lovászadot viszont megkapta Ausztria. Március 8-án Ólmod Magyarországhoz, Rattersdorf Ausztriához, március 9-én Szentpéterfa szintén hazánkhoz, Liebing pedig az osztrák államhoz került. A mosoni nagybirtokokhoz tartozó földeket és pusztákat szintén megosztották a két állam között. Több településnél is kiigazították a földterületeket át-, illetve visszacsatolással. Ennek során a káptalanvisi szőlőhegyből Locsmándhoz csatoltak át egy jelentős darabot.
Trianonban a Csepregi járásból csak Ólmod községet ítélték Ausztriának. A község visszatéréséről másfél oldalas vezércikkben számolt be a Soproni Hírlap 1923. március 9-i számában: „Olmód ismét Magyarországé". Alcímek:
„A csepregi járás integritása visszaállott - Olmód község örömmámorban - Örömében osztozik egész Magyarország népe..."
A következő nap tartott vármegyei közigazgatási ülésen kétszer is szóba került Ólmod. Egyrészt az alispán kérte a pénzügyi igazgatóságot: forduljon a pénzügyminiszterhez, hogy a község adókedvezményt kaphasson. Másrészt a tanfelügyelő jelezte, intézkedni fog annak érdekében, hogy az osztrák időszakban csak németül tanuló ólmodi gyerekek a jövőben anyanyelvükön, horvátul is tanulhassanak.
A népszavazás és a határkiigazítás következtében 371 km2 földterület és 54.109 lakos maradt, illetve került vissza Magyarországhoz.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.