A valamikori polgári iskolában, majd az 1948-as átalakulást követően állami általános iskolában - a mai művelődési házban - tanultak és fejezték be 1952-ben tanulmányaikat Czingráber Jenő és Gráf Anna Margit osztályfőnökök tanítványai.
2012 júliusában gyűltek össze az öregdiákok, hogy találkozzanak és felidézzék a múltat. Annak idején még külön leány és külön fiú osztályban, tehát még nem koedukált osztályokban tanultak, összesen ötvenöten.
A szervezők már hetekkel a találkozó napja előtt leegyeztettek minden program elemet. A találkozó napján a tikkasztó nyári csöndben élettel telt meg az intézmény.
A résztvevők - tizennégyen - visszafiatalodva, újra diákként, az intézmény előtt vártak egymásra, s már a bejáratnál élénk csevegésbe kezdtek. A színházterembe térve Király Árpád, Csepreg polgármestere, mint valamikori iskola igazgató és Ziembicki Erzsébet intézményvezető köszöntése után az életút beszámolók hangzottak el. A helyben megélt, vagy távolba késztető sorsok sokszínűsége, néhol tragikussága élénk figyelem mellett hangzott el. A résztvevők felidézték a korabeli tanárokat, jelesebb események, ifjúkorukat meghatározó élményeiket. Többen dicsérték a település látványos megújulását, gratuláltak a városvezetésnek, néhányan azonban hangot adtak elégedetlenségüknek a korábban meglévő, s időközben megszűnt szolgáltatások, például a vasút; gyárak, foglalkoztatók hiánya, Csepreg szerepvesztése miatt.
Az együttlét végén egy távolmaradó társuk kérésére Galavits László zongorai kíséretével elénekelték a Szeressük egymást gyerekek" című dalt. A meghatott pillanatok után meglátogatták a csepregi temetőben nyugvó iskolatársakat, s virágot helyeztek el a sírokon.
A városka éttermében - a valamikori mozi, illetve KALOT épületében - zajló közös ebéd ideje hosszúra nyúlt, az ígéretek erősek voltak: nemsokára újra találkozunk.
Köszönet a főszervezőknek, Kovács Gyulának, Németh Jenőné/Parizsek Piroskának, Kebelei Jenőné/Finta Piroskának, Taródi Ferencnek.