Világjáró csepregiek

Földrészeken át keresztül-kasul
Már több évtized óta ismerem Icát. Kertszomszédok vagyunk. Kerti munkák közepette gyakran találkoztam vele, ha éppen nem külföldön volt hivatalos szakmai kiküldetésben. Mindig érdeklődtem tőle, merre járt a nagyvilágban? Ő pedig szívesen elmesélte, melyik országból érkezett épp haza. Ámulva hallgattam érdekes beszámolóját. Csodáltam rátermettségét, gazdag nyelvtudását, szerénységét.
Szívesen válaszolt a kérdéseimre, most több ideje van, hiszen az elmúlt napokban lett nyugdíjas.
1. Mesélj magadról!
Török Ilona az asszonynevem. Lánykori nevem Nagy Ilona. Kolozsváron születtem 1962. március 1-én. Iskoláimat is itt végeztem. Az érettségi vizsgát is a szülővárosomban tettem le. Porcelánkészítő a szakmám. 1989 augusztusáig a Kolozsvári Iris Porcelángyárban dolgoztam.
1989-ben hagytam el Kolozsvárt, és Magyarországra jöttem családegyesítés miatt. 1990 februárjában költöztünk Kőszegre, 1991. január 18-án megszületett a fiunk. 1993. február 5-én tettük le az állampolgársági esküt. Apósom Csepregen vett egy házat, amelyet a férjem örökölt. Itt van a kiskertünk, amelyet nagy szeretettel gondoztunk sok éven át, most pedig már itt is élünk Csepregen. Szeretjük ezt kis várost.
2. Mikor kerültél a kőszegi Kábelgyárba? [Kromberg-Schubert Kft.] Mi volt itt a feladatod?
1993-tól vagyok a Kábelgyár dolgozója. A kábelek elektromos ellenőrzését végeztem.
3. Hallottam, hogy sok országba kellett utaznod, hogy az újonnan alakult gyárak dolgozóit megtanítsd a kábelek szerelésére. Hogyan indult ez az egész?
2001 augusztusában, Temesváron kezdtem a segítségadást. A németek felfigyeltek erre a munkámra, és fölajánlották, hogy legyek egy nemzetközi betanító, problémamegoldó csapat tagja két másik kőszegi kollégámmal együtt.
Attól kezdődően jártam a világot. Sok újonnan nyitott gyárban segédkeztem a dolgozók betanításában, pl. a Dél-afrikai Köztársaságban, Tunéziában, Kínában, Brazíliában, Marokkóban, Botswanában, Mexikóban, Ukrajnában, Szerbiában, Szlovákiában stb.
Általában angolul vagy németül beszéltünk a helyiekkel. De franciául vagy más nyelven is kommunikáltam.

Vonattal, autóval, nagyon sokszor repülővel utaztunk a helyszínre. 18 évig csináltam ezt a munkát.
Jó volt látni, hogy más országokban hogyan élnek az emberek. Más kultúrákkal is megismerkedhettem.
4. A családtól távol voltál sokszor több hétig. Nem volt egyszerű. Hogyan tudtad megoldani?
Ez úgy volt lehetséges, hogy a férjem mindenben támogatott, partner volt. Valóban nehéz volt távol a családtól.
Hálás vagyok a kollégáknak is, mert sok szép és jó élményben volt részünk. A nehézségeken mindig átsegítettük egymást.
Most, hogy nyugdíjas lettem, meg kell szoknom, hogy nincs több szolgálati út. Eljött az ideje, hogy kényeztethetem a családom.

Köszönöm az interjút. Remélem, hogy sokszor tudunk még itt a kertben beszélgetni Csepregen.
Erőt, egészséget, szép nyugdíjas éveket kívánok.