A község első embere, Hergovich Vince optimizmussal, büszkeséggel és mérhetetlen szeretettel mesélt falujáról, annak történetéről, jelenlegi helyzetéről. „Az elmúlt évben megtörtént a ravatalozó teljes átépítése, és a megközelítését nagyban megkönnyítő térkövezés. Ezzel egy több évtizedes problémát oldottunk meg. A temető körül a régi, 30 év körüli tujákat kivágtuk és új tujasort ültettünk, továbbá megkapta a díszvilágítást a templom is. A ravatalozó hivatalos átadása még nem történt meg, ezt terveink szerint az augusztusi falunappal kötjük össze. Idén egy Klastrom utcai járdaszakasz is elkészül, ezzel elérjük azt, hogy a falu mindhárom utcája pormentesített lesz. A Belovich kápolnára is ráférne egy felújítás. Ha jövőre ez sikerül, akkor fogunk tartani egy kápolnás misét. Ennek megvan a miliője, mert ilyenkor a falu apraja-nagyja felsorakozik, zászlós felvonulás keretében felmegyünk a régi szőlőhegyre a kápolnához, ahol megtartják az istentiszteletet. A szertartás után visszajövünk a községházához, ahol agapét tartunk, finom falatok mellett beszélgetünk. Működik horvát önkormányzat a faluban, így rendszeresen szervezünk nemzetiségi programokat. Erre most kitűnő alkalmat adott a Labdarúgó-világbajnokság, hisz kivetítőn néztük és izgulhattuk végig a francia-horvát döntő mérkőzést. Nagy örömünkre szolgált a horvát labdarúgó-válogatott ezüstérmes helyezése. Összetartó a falu, szolgálatkészek az emberek, a horvátság mindig besegít a közösségi munkába. Alig 120 fő a falu lakossága, de mindig van 20-25 aktivistánk, akik a rendezvényeken segítenek, kiszolgálnak, dolgoznak. Most épp a falunapra készülünk, ami augusztus 12-én lesz a Horvátzsidányi Táncegyüttes és énekkar részvételével, de a farsangi busójárástól a Szent Márton ünnepen át a Falukarácsony és Idősek napjáig több rendezvényt is tartunk az év folyamán. Sokan eljönnek ezekre az eseményekre, a már elszármazottak is családostól térnek vissza. Horvátországba szervezünk idén is egy 6 nap 5 éjszakás kirándulást, melyet már egy évtizede minden évben megtesszük. Jelen pillanatban a falu mondhatni gondtalan, nincs komoly problémánk. Van egy falugondnoki szolgálatunk, ami a munkába igyekvőket átszállítja Horvátzsidányba a buszcsatlakozásra, de napközben több alkalommal van Volán-járatunk, ami a három műszakos munkarendhez igazodva szállítja a dolgozókat Kőszegre. Regisztrált munkanélkülink nincs, sokan kijárnak Ausztriába. Van egy kiépített kavicsos útcsatlakozásunk Klostermarienberggel, ami könnyebb utazást biztosít az ingázók számára. Hetente három alkalommal kinyit a könyvtárunk, ami a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár fiókkönyvtára. Évente több alkalommal szervez a könyvtárosunk programokat, most éppen egy csokibemutatóra készül az augusztusi táborban résztvevő gyerekek számára, de rendezett már író-olvasó találkozót és könyvbemutatót is, amin szép létszámmal jelentek meg érdeklődők. Büszkeségünk a Galéria és Alkotóház, melynek Mersich Ignác szülőháza ad otthont. Itt látható fia, Mate Meršić-Miloradić (Mersich Máté) gradistyei horvát plébános emléktáblája, aki a gradistyeiek nagy költőjeként, tanítójaként és gondolkodójaként írta be magát a történelembe. Ebben az épületben kapott helyet a Gyökerek Helytörténeti Gyűjtemény. Itt régi berendezések, viseletek, öltözékek, használati tárgyak láthatók, valamint egy állandó festménykiállítás is, melyen lekövethető a falu története. 2014-ben az Országgyűlés elfogadta a hűség falvairól szóló törvényt, így Szentpéterfa, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti mellett Ólmod is megkapta a Leghűségesebb Falu címet. A trianoni békeszerződést követően ezeket a javarészt horvátok és németek lakta falvakat Ausztriához csatolták, ami komoly tiltakozást váltott ki. Ennek eredményeként népszavazáson dönthették el, hogy hova szeretnének tartozni. Magyarországot választották. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a falu lakosságának fele horvátnak vallja magát, ezért a horvát nemzetiségi tudat továbbadása és fejlesztése a fiatal generációk esetében nagyon fontos, mert ez már gyermekkorban kialakul, főleg, ha a szülő, nagyszülő nyelvi alapot biztosít. Nagy szívfájdalmam, hogy az iskolánkat be kellett zárnunk, pedig a mai létszámokat nézve egy működő intézmény lehetne. A jövőben a nemzetiség megtartásának egyetlen módját abban látom, ha horvát nemzetiségi nevelést folytató iskolákat és óvodákat hozunk létre."