Egy hétköznapi hős

Már több mint egy éve kezdődött a Covid-19 nevű világjárvány, amely gyökerestől forgatta fel és változtatta meg mindannyiunk életét.
Az eltelt egy évben kiemelt figyelmet kaptak a frontvonalban dolgozók, az egészségügyesek, tanárok, rendvédelmi szervek dolgozói, fuvarozók, kereskedelemben dolgozók stb.
De van egy munkavállalói réteg, melynek képviselőiről kevesebbet szóltak a hírek. Ők a postások.
Simaságon három éve dolgozik egyesített kézbesítőként Simon Katalin. Vele készítettem interjút, melyből jobban megismerhetjük őt, céljait, emocionális viszonyulását e nehéz munkához. Öt plusz egy kérdést tettem fel neki, íme a válaszok:
Mondj valamit a munkádról!
- Véletlenül kerültem a postához, lassan már hat éve. Először csak helyettesként dolgoztam, aztán elvállaltam főállásban is. Kicsit izgultam, mert sosem foglalkoztam előtte hasonlóval. De az idegesség hamar elmúlt, most már nem bántam meg a döntésemet. Nagyon szeretek kézbesítőként dolgozni.
Miért szereted?
- Őszintén mondom, az érzés, hogy szabad vagyok, és nem áll egyfolytában valaki a hátam mögött, felbecsülhetetlen. Szeretem az embereket, szeretek kicsit beszélgetni velük, próbálok kedves, segítőkész lenni mindenkivel.
Mi vonzott erre a pályára? Mi volt a motivációd?
- Hát nem a pénz, az biztos! Mert a postások sajnos a mai napig nagyon alulfinanszírozottak. Pedig nyáron a hőségben, ősszel esőben, szélben, télen hidegben, hóesésben is menni kell, és tenni a dolgunkat. Ahogy az imént is említettem, nem erre a pályára készültem, de a sors erre a pályára sodort. Most már nagyon szeretem!
A pandémia alatt is végig dolgoztál, dolgozol. Hogy éled meg ezt a helyzetet?
- Végre a postások (kézbesítők) is szóba kerültek! Így van, dolgoztam és dolgozunk a többi kollégával együtt. Maszkot, kesztyűt használunk, kézfertőtlenítést végzünk, és a munka megy tovább, mint a vírus előtt. Rosszul esett, hogy minket szinte soha, sehol nem említettek, pedig végig talpon voltunk, vagyunk.
Terveid a jövőre vonatkozóan?
- Szeretnék továbbra is kézbesítőként dolgozni itt, a falutokban. Remélem, lesz rá a közeljövőben is lehetőség, és a posta a továbbra is működni fog a településen.
Van még valami, amit szeretnél elmondani?
- Szeretnék mindenkinek jó egészséget kívánni! Nagyon várom már a vírusmentes időszakot! Vigyázzon mindenki magára, és vigyázzunk egymásra is, bízom benne, hogy közös erőfeszítéssel, a szabályok betartásával túl fogunk jutni ezen is.
Megköszönve a közreműködést, további jó munkát, kitartást kívántam a kézbesítőnknek.
És igen! Mi, simaságiak is nagyon szeretnénk, ha megmaradna a postánk, Katikával együtt!