2021. február 25. csütörtök
[Répcevidék]

A néptánc vonzásában

Hováthné Pados Teréz
A néptánc vonzásában

A bői iskolai néptáncszakkörtől a budapesti Kincső Néptáncegyüttesig
Horváth Annamáriával, Anikóval, ahogy Bőben ismerik, sok-sok év után nyáron, egy általános iskolai osztálytalálkozón hozott össze a sors. A bői iskolában 8 évig egy osztályba jártunk. Sok közös vonás van bennünk. Mindketten jártunk az iskolai néptáncszakkörbe, iskolai énekkarba, ahol szebbnél szebb népdalokat tanultunk. A kórustalálkozók maradandó élményeket hagytak bennünk. Mindketten tanítónők lettünk. Ő Budapestre került mint fiatal pályakezdő.
Rá a néptánc olyan hatással volt, hogy a tanítás mellett is néptáncolt.
Nyári találkozásunkkor néhány kérdésemre szívesen válaszolt.
Mesélj magadról!
Bőben születtem. Hálás vagyok a sorsnak, hogy gyerekként olyan faluban nőhettem fel, ahol a közösség még hagyományos módon élte mindennapi életét, tartotta vallási ünnepeit, melynek mi, gyerekek is részesei voltunk.
Az általános iskolát szülőfalumban végeztem. Tanulmányaimat a Csepregi Gimnáziumban folytattam, majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanító szakán szereztem diplomát. Ezt követően Budapesten kezdtem tanítani a Medgyessy Ferenc Általános Iskolában.
A néptánccal először a bői iskolában találkoztam, amikor tanárnőnk, Baán Emília szervezésében néptánccsoport alakult. Ennek a tánccsoportnak voltam a tagja 3-4. osztályos kislányként.
A néptánc iránti szeretetem vezetett a szombathelyi Tanárképző Főiskola tánccsoportjába, ahol a főiskolás éveim alatt aktívan táncoltam. Ezekben az években szerveződtek a mára klasszikussá vált táncházak, néprajzi gyűjtések, erdélyi utazások. Egyfajta reneszánsza volt a hagyományos paraszti kultúra megmentésének és megtartásának
Mióta vezeted a Kincső Együttest?
Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem tánccsoportjának tagja lettem, majd tanítványaimból én is néptánccsoportot alapítottam 1980-ban. Ez a kis együttes volt a magja a mára több korosztályt magába foglaló Kincső Néptáncegyüttesnek, mely az Óbudai Aelia Sabina Művészeti Iskola tánctagozataként jelentős kulturális szerepet vállal.
40 éve vezetem az Együttest. Időközben elvégeztem az ELTE kulturális menedzser szakát és a Hagyományok Háza népi ének alap- és mesterkurzusát.
Az eltelt 40 év alatt ezernyi gyerekkel és fiatal felnőttel szerettettük meg a magyar néptáncot és népzenét. Táncosaink közül többen hivatásul választották kultúránknak ezt a gazdag tárházát, közülük ketten, Mosóczi István és Móga Bence együttesünk tehetséges és eredményes oktatóivá váltak. Az Állami Népi Együttes szólótáncosaként érkezett hozzánk Vatai Barbara, aki immár 20 éve segíti munkámat, szakmai tudását sikerrel örökíti át táncosainknak.
Az eltelt 40 év folyamán több nagyszerű néptáncos kollégával működtünk együtt, közülük is kiemelt szerepe volt Ónodi Bélának és Galát Péternek, akik a felnőtt táncosok művészeti vezetését vállalták és több emlékezetes koreográfiát alkottak együttesünknek.
Az eltelt évek folyamán számos fellépésen, versenyen vettünk részt és hoztunk el díjakat. Határainkon túl, Európa több országában szerettettük meg a magyar néptáncot, több alkalommal érdemeltük ki a fesztivál nagydíját. A Kincső Néptáncegyüttes több ízben kiválónak minősült és kapott nívódíjat országos fesztiválokon. Gyermekcsoportunk, a Kiskincső 2019-ben résztvevője volt a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos televíziós vetélkedőnek.
Tevékenységünk elismeréseként 2011-ben Óbuda Kultúrájáért díjat, 2004-ben Budapestért Díjat kaptunk és egyéb elismerő kitüntetésben részesültünk.
Együttes vezetőként 2012-ben megkaptam a Csokonai Vitéz Mihály közösségi alkotói díjat.

Tudom, hogy sok helyen szerepeltetek. Melyik állt szívedhez közel?
Számos fellépésünk mellett szívemhez legközelebb állnak Répce menti fellépéseink. 2005-ben néhai polgármesterünk, Pados Róbert meghívására és dr. Galiotti Csabáné szervezésében szülőfalumban, a bői Kultúrházban adtunk műsort, azon a színpadon, ahol kislánykoromban első tánclépéseimet tettem. Boldog voltam, hogy ezzel a műsorral fejezhettem ki köszönetemet szülőfalumnak és az itt élő embereknek. Hálásan gondolok arra, hogy a nézők között köszönthettem egykori tanító nénimet, Horváth Györgyné Edit nénit és első tánctanáromat, Horváth Lajosné Baán Emíliát.
2018-ban dr. Németh Sándor büki polgármester és Tóth Tamás intézményvezető urak felkérésére meghívást kapott Együttesünk a Büki Aratóünnepen való fellépésre, ezáltal bekapcsolódhattunk a szívemnek oly kedves Répce-vidék kulturális életébe. Emlékezetes még számomra, hogy több alkalommal szerepelhettünk és kedves fogadtatásban részesülhettünk Répcevisen és Zsirán a falunapi rendezvényeken.
Reméljük, hogy ez a jó kapcsolat tartósnak bizonyul, és folytatódhat a jövőben is!

Anikó nem szakadt el a szülőfalujától, hiszen a nyári szünidőt mindig Bőben tölti festőművész férjével. Reméljük, lesz még alkalmunk gyönyörködni előadásukban.

Horváthné Pados Teréz

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.