Csepregen sokan ismerik a Budapesten élő Balogh Jánosné Horváth Teréziát, a néprajzkutatót.
Ezer szállal kötődik ehhez a kis városhoz. Évtizedek óta részt vesz Csepreg kulturális életében, ír a Répcevidék újságnak. Hiszen csepregi gyökerei vannak!
Anyai nagyapja ugyanis itt született, gyermekkorát itt töltötte, nemesi előnevét innen nyerte. Róla, Dr. Csepregi Horváth Jánosról nevezték el az új iskolát. A névadó születése napját, március elsejét minden évben megünnepli az oktatási intézmény.
Az unoka, Terézia néni nemrég múlt 80 éves, ennek kapcsán érdeklődöm szakmai munkája iránt.
Milyen területen dolgozol még most is?
Természetesen adódik, hogy mivel egész aktív időszakomban a budapesti Néprajzi Múzeum textil- és viseletgyűjteményében dolgoztam muzeológusként, továbbra is a testi ruha és lakástextil témák foglalkoztatnak. A népviseletkutatás fordította figyelmemet Csepreg felé is. Miután Kapuvár, a Rábaköz központja parasztviseletét egyetemi szakdolgozatnak, majd doktori értekezésnek földolgoztam, professzorom hívta föl a figyelmemet, hogy érdemes lenne a Répcemellék központjának, Csepregnek a polgárosultabb viseletét is föltárni. Ezért kezdtem el 1969-ben visszajárni őseim földjére, ahol is rokonaim nagy segítséget jelentettek a munkában. Összefoglaló írásomat („Csepreg és környéke magyar népviseletei") 2008-ban adtam közre a Vasi Szemlében.
Jelenleg azonban a magyar nyelvterület egy távoli vidékének, Kalotaszegnek a gazdag öltözködéskultúráját van alkalmam közelebbről megismerni, ugyanis évek óta részt veszek egy fiatalabb kolléganőm könyvének készítésében mint lektor, tanácsadó, szerkesztő.
Ugyanennek a kolléganőmnek egy másik munkájához, a kalotaszegi „tiszta szobát" díszítő hímzéseket, szőtteseket bemutató kiállítási katalógusának írásához kapcsolódik az éppen időszerű feladatom, mert a magyar szövegét lektorálom, sőt én fordítom németre, ami erősen igénybe vesz.
Tudom, speciális témád a népi ékszerek. Hogy állsz vele?
Hosszú időn át újabb és újabb témák csábítottak el ettől. Az utóbbi három évben viszont más oldalról fordulok az ékszerekhez, mint korábban. Egy ruhakapocs- és gombgyűjtemény feldolgozásához társultam. Ennek köszönhetően feltárul előttem a Kárpát-medencében előkerült régészeti tárgyak világa, a legújabb kori magyar népi ékszerek izgalmas előtörténete. Tájékozódásunk nyomán speciális magyar formának tűnnek a későgótikus és a reneszánsz páros kapcsok.
***
Köszönöm az interjút. Gratulálok a folyamatban lévő munkáidhoz! További erőt, egészséget, jó kutatást kívánok.
Horváthné Pados Teréz
A fotót készítette: Balogh Katalin