2021. április 20. kedd
[Répcevidék]

A csepregi iparosság vázlatos története III. rész

Sági Ferenc
A csepregi iparosság vázlatos története III. rész
Az 1940-es évek második felében az iparosok közül a nagy anyaghiány, majd a növekvő adók miatt egyre többen szüneteltették iparukat,

s ipartestületi tagságukat is. Már 1848-tól erőteljes propaganda folyt a sajtóban, a rádióban, gyűléseken a KIOSZ előtérbe helyezéséről és szövetkezetek alakításáról. A járás iparosai közül páran a fokozódó agitáció hatására 1848 februárjától kezdődően -még ipartestületi tagságukat is fenntartva - beléptek az Kisiparosok Országos Szabad Szervezetébe (KIOSZ), melybe ez év március közepén 18 csepregi, 10 büki és egy chernelházadamonyai cipész, illetve cipőfelsőrész-készítő és egy csepregi szíjgyártó is felvételét kérte. A 19 csepregi 1948. május 16-án megalapította a Csepregi Lábbelikészítők Termelőszövetkezetét, a későbbi Csepregi Cipész Kisipari Termelőszövetkezetet. (Ennek és a többi csepregi ipari szövetkezetnek a történetét Orbán Ferenc dolgozta fel 1985-ig.) A KIOSZ csepregi csoportja 1948 végén kezdte meg működését. Erősödtek az ágazati szakszervezetek is, melyek munkájának összehangolására Csepregen is Szakmaközi Bizottság alakult. Az évtizedek óta összetartó iparosság egyre több szervezet közül választhatott. A kereskedők a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete (KISOSZ) helyi csoportját alakították meg 1949-ben Recnitzer Gyula vezetésével. Az 1893. óta működő Csepregi Fogyasztási Szövetkezet (Hangya) 1949. január 23-án egyesült a Csepregi Földműves Szövetkezettel.
A Csepreg Járási Ipartestület 1948. szeptember 5-én rendkívüli közgyűlést tartott. A tisztújításon az ipartestület és a KIOSZ közti viszony rendezéséig ideiglenes intéző bizottságot választottak. A bizottság elnöke Dravarits István asztalos lett, akit ez év decemberében a KIOSZ csepregi csoportja elnökének is megválasztottak az alakuló ülésen.
1949. első félévében egyre több irat utal az ipartestületek tevékenységének korlátozására, majd felszámolására. Az iparosok vezetőit Beleden tájékoztatták az ipari szervezetek kívánatos átalakításáról. Már február 21-én javaslatot kellett benyújtaniuk az ipartestület felszámolásának menetéről. (A javaslat másolata nincs az iratok között.) Májusban az Iparügyi Miniszter korlátozta a kifizetéseket az ipartestületeknél. A működésük szűkítéséről szóló körlevelek is a tagok kilépését ösztönözték. 1948. december 1. és 1950. január 26. között korábbinál több iparos, 49 fő szüntette be, 44 pedig szüneteltette tevékenységét a járásban, miközben csak 16 új iparjogosítványt adott ki a járási főjegyző. Az ipartestület utolsó elöljárósági gyűlését, melyről jegyzőkönyv készült: 1949. március 13-án tartották. Tóth Lajos pénztáros elmondta, „hogy a múlt évi tagdíjjal az ipartestületi tagok legnagyobb része hátrálékban van", a többség csak az első félévit fizette be. Így nem csoda, hogy az 1949. április 3-ra tervezett közgyűlés határozatképtelen lehetett, legalább is jegyzőkönyv nem maradt fenn ez évben már közgyűlésről.
Csepreg nagyközség elöljárósága 1949. július 1-én Sopron vármegye alispánjának és a csepregi járás főjegyzőjének utasítására, valamint kormányrendeletre hivatkozva közölte véghatározatát a „szünetelő ipartestület elnöké"-vel, Dravarits Istvánnal. Tárgya: „A csepregi ipartestületi székház kiutalása az M.D.P. csepregi szervezete részére." Nem csak az irodát és a kultúrtermet vették igénybe, a házgondnok lakrészét a párttitkárnak utalták ki. Miután a fellebbezés értelmetlen volt, július 19-én az irodát és a nagytermet teljes bútorzattal, színpaddal, kulisszákkal és függönyökkel együtt átadták használatra a pártszervezetnek. A jegyzőkönyv aláírását Dravarits István átadó elnök megtagadta, s július 23-án, mint miniszteri küldöttet felmentették az ipartestület vezetésétől. Az ipartestület élére a járási főjegyző Jobb Sándor cipészt rendelte ki miniszteri biztosként 1949. július 30-án. A következő hetekben a házgondnok részére az elöljáróság lakást biztosított, s helyére Sarang Antal párttitkár is beköltözött az épületbe. Az utódszervezet, a KIOSZ helyi csoportja majd csak 1957 tavaszán kapta vissza a székházat.
Még 1949. július 7-én felmondtak a fizetett alkalmazottaknak: a házgondnoknak és jegyzőnek „az Ipartestület megszűnése miatt". A Magyar Belügyminiszter 1949. október 26-án kelt. 559.960 sz. határozatával a Csepregi Járási Ipartestületet feloszlatta, és a felszámolás lefolytatásával a Pénzintézeti Központot bízta meg. Jobb Sándor miniszteri biztos 1949. november 17-i levelében közölte a maradék tagsággal a járási ipartestület megszűnését.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.