Szent Orbán és a csepregi szőlőhegy

A szőlőnek, szőlőhegynek és a bornak több védőszentje ismert a magyar katolikus népi vallásosságban. Közéjük tartozik Orbán. Kultusza a XVII. században érkezett nyugatról hazánkba.
Az Egyházban ünnepelt Orbán-nap május 25., ami a fagyosszentek utolsója, kritikus időszak a szőlőtermésre nézve, olyankor szükséges az égi segítség, nehogy elfagyjon a szőlővirág. Közbenjárást Orbántól várnak a szőlőművelők, valamint a velük közös érdekű kádárok és kocsmárosok. Sok helyen a szőlőhegyen szobrot, kápolnát emeltek a szent tiszteletére. Legtöbbször épp a telepítvények szomszédságában, hogy Orbán szemmel tudja tartani azt, amit óvnia kell.
Képmásával gyakran szőlőprést, hordót, kádárcéhzászlót díszítettek. Alakja szokott keveredni első Orbán pápáéval.
A csepregi hegyet vigyázó Orbán püspök a IV-V. század fordulóján a Római Birodalom egyik tartományában, Galliában élt. Püspök volt Langres és Autun körzetében (ma Franciaország). Püspöki díszöltözetben, csúcsos süveggel a fején, kampós püspökbottal a kezében szokták ábrázolni, mint szent Miklóst is, vagy pedig püspöki kereszttel a baljában. Csodáival híresült el. Tudott parancsolni a természet erőinek, például esőt hívott a szőlőkre. Egyszer üldözői elől egy szőlőtő takarása mentette meg a legenda szerint. Ezért került ábrázolásaira szőlőtő, szőlőfürt, puttony szőlővel, hordó, kehely.
Május 25-e szent Orbán napja, aki a csepregi hegy védőszentje. Az emlékhelyet a boros gazdák 30 éve alakították ki a szőlőhegyen.
A helybeliek két szobrot is állíttattak patrónusuknak.
A hegyen áll az egyik szobra, amelyet a borosgazdák állíttattak a tiszteletére. Az „Orbán-kereszt" mellett, egy kis kápolnában elhelyezett alkotást Virág László faragta fából. (2003)
A szőlőben a patrónus névünnepen a borosgazdák évente hegybejárást, „gyepütiprást" tartanak, ez az egyik legfontosabb tavaszi ünnepük. A gyepü a birtokok határát védő területsávot jelenti. A „gyepüjárás" vagy „gyepütiprás" a határjelölő elemek felújítását, karbantartását célozta a középkor óta. Miután nem gyakorolták már ezt a szokást, Nyugat-Magyarország több helységében, így Csepregen is felújították, újabb hagyományt teremtettek.
Az ünnepség a hegyen az Orbán-szobornál kezdődik, a plébános úr megszenteli a hegyet és a bort, megáldja a szőlőben dolgozókat és imádkozik a jó termésért. A hegyközség vezetősége beszámol az éves munkáról. A borverseny eredményeit is itt hirdetik ki. Ezután a gazdák és az érdeklődők elindulnak és közösen megtekintik egymás szőlőültetvényét. Erre az alkalomra minden birtokos kicsinosítja a portáját. Szemrevételezik a hajtásokat, megbecsülik a várható termést. A pincéknél megkóstolják egymás borait és tapasztalatokat cserélnek. A borok minőségét is véleményezik.
A csepregi borhölgyek és a borosgazdák Szent Orbánnak 2014-ben még egy szobrot állíttattak a mesterségek és hivatások védőszentjeinek kőszobraiból álló Peruska Mária szoborparkban. Ezt a művet Marosits József szobrász faragta kemény Jura mészkőből. Azóta minden évben július első vasárnapján, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek zarándoklatán meg is koszorúzzák védőszentjük szobrát a csepregi gazdák és borhölgyek.
Mindkét Orbán-szobrunk előtt elvisz a Mária-út is.

Kérjük patrónusunkat, hogy óvja meg a szőlőültetvényeinket az időjárás viszontagságitól!

Balogh Jánosné Horváth Terézia Horváthné Pados Teréz
Budapest Csepreg