2021. július 30. péntek
[Répcevidék]

Szent Orbán és a csepregi szőlőhegy

Szent Orbán és a csepregi szőlőhegy

A szőlőnek, szőlőhegynek és a bornak több védőszentje ismert a magyar katolikus népi vallásosságban. Közéjük tartozik Orbán. Kultusza a XVII. században érkezett nyugatról hazánkba.
Az Egyházban ünnepelt Orbán-nap május 25., ami a fagyosszentek utolsója, kritikus időszak a szőlőtermésre nézve, olyankor szükséges az égi segítség, nehogy elfagyjon a szőlővirág. Közbenjárást Orbántól várnak a szőlőművelők, valamint a velük közös érdekű kádárok és kocsmárosok. Sok helyen a szőlőhegyen szobrot, kápolnát emeltek a szent tiszteletére. Legtöbbször épp a telepítvények szomszédságában, hogy Orbán szemmel tudja tartani azt, amit óvnia kell.
Képmásával gyakran szőlőprést, hordót, kádárcéhzászlót díszítettek. Alakja szokott keveredni első Orbán pápáéval.
A csepregi hegyet vigyázó Orbán püspök a IV-V. század fordulóján a Római Birodalom egyik tartományában, Galliában élt. Püspök volt Langres és Autun körzetében (ma Franciaország). Püspöki díszöltözetben, csúcsos süveggel a fején, kampós püspökbottal a kezében szokták ábrázolni, mint szent Miklóst is, vagy pedig püspöki kereszttel a baljában. Csodáival híresült el. Tudott parancsolni a természet erőinek, például esőt hívott a szőlőkre. Egyszer üldözői elől egy szőlőtő takarása mentette meg a legenda szerint. Ezért került ábrázolásaira szőlőtő, szőlőfürt, puttony szőlővel, hordó, kehely.
Május 25-e szent Orbán napja, aki a csepregi hegy védőszentje. Az emlékhelyet a boros gazdák 30 éve alakították ki a szőlőhegyen.
A helybeliek két szobrot is állíttattak patrónusuknak.
A hegyen áll az egyik szobra, amelyet a borosgazdák állíttattak a tiszteletére. Az „Orbán-kereszt" mellett, egy kis kápolnában elhelyezett alkotást Virág László faragta fából. (2003)
A szőlőben a patrónus névünnepen a borosgazdák évente hegybejárást, „gyepütiprást" tartanak, ez az egyik legfontosabb tavaszi ünnepük. A gyepü a birtokok határát védő területsávot jelenti. A „gyepüjárás" vagy „gyepütiprás" a határjelölő elemek felújítását, karbantartását célozta a középkor óta. Miután nem gyakorolták már ezt a szokást, Nyugat-Magyarország több helységében, így Csepregen is felújították, újabb hagyományt teremtettek.
Az ünnepség a hegyen az Orbán-szobornál kezdődik, a plébános úr megszenteli a hegyet és a bort, megáldja a szőlőben dolgozókat és imádkozik a jó termésért. A hegyközség vezetősége beszámol az éves munkáról. A borverseny eredményeit is itt hirdetik ki. Ezután a gazdák és az érdeklődők elindulnak és közösen megtekintik egymás szőlőültetvényét. Erre az alkalomra minden birtokos kicsinosítja a portáját. Szemrevételezik a hajtásokat, megbecsülik a várható termést. A pincéknél megkóstolják egymás borait és tapasztalatokat cserélnek. A borok minőségét is véleményezik.
A csepregi borhölgyek és a borosgazdák Szent Orbánnak 2014-ben még egy szobrot állíttattak a mesterségek és hivatások védőszentjeinek kőszobraiból álló Peruska Mária szoborparkban. Ezt a művet Marosits József szobrász faragta kemény Jura mészkőből. Azóta minden évben július első vasárnapján, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek zarándoklatán meg is koszorúzzák védőszentjük szobrát a csepregi gazdák és borhölgyek.
Mindkét Orbán-szobrunk előtt elvisz a Mária-út is.

Kérjük patrónusunkat, hogy óvja meg a szőlőültetvényeinket az időjárás viszontagságitól!

Balogh Jánosné Horváth Terézia Horváthné Pados Teréz
Budapest Csepreg

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
Szent Orbán és a csepregi szőlőhegy