Sorozatunkban ezúttal Bük polgármesterét, Németh Sándort kérdeztük az előző 4 év eseményeiről.
Miként értékeli az elmúlt 4 esztendőt ?
A város sikerrel hívta le a 2007-2013 közötti uniós forrásokat, amihez megfelelő saját anyagi erő társult. Ezek együttesen azt eredményezték, hogy a város dinamikusan fejlődött, ami különösen az épített környezeten látszik. Bük településképe kezd városias lenni. Fontos, hogy nem csak a közszolgáltatások köre, hanem azok működési fedezetét biztosító munkahelyek is bővültek ebben az időszakban.
Milyen fejlesztések, meghatározó események történtek?
A legnagyobb fejlesztés a NESTLÉ helyi üzemének két ütemben történő bővítése, a Büki Gyógyfürdő új egységeinek a megépítése a 2. Széchenyi Terv keretében, az iskola bővítése a Norvég Alapból, illetve további uniós forrásokból kialakult a belváros, bővült az óvoda, megszépültek a közösségi közlekedés létesítményei (pl. buszvárók), önerős fejlesztésekből utak, járdák épületek, újultak fel. Az önkormányzat vagyona nem csak ezek révén, hanem a különböző társaságokban szerzett vagyonelemekkel is gyarapodott (pl. Parkom Kft. többségi tulajdona).
Mik a település legfontosabb feladatai a jövőben?
A 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló források minél nagyobb arányban történő lehívása. Ehhez világos jövőkép, konkrét intézkedések és pénzügyi fedezet szükséges. Úgy tűnik, hogy most mindhárom tényező rendelkezésre áll. 2014 áprilisára kész lesz a Vas megyei koncepció, augusztusra pedig a kistérségi és települési fejlesztési tervünk, amelyek megalapozzák, hogy a következő évtizedben is erőteljesen fejlődjön lakóhelyünk. Cél, hogy a város a turizmusban betöltött nemzetközi, az iparban a regionális, a közszolgáltatásokban pedig a térségi szerepkörét erősítse.
Milyennek értékeli a közösségi, kulturális vagy sportéletet?
Véleményem szerint ezeken a területeken is történt előrelépés. A közösségi élet 2010 óta újabb civil szervezetekkel gyarapodott, akik a helyi társadalom egy-egy részét lefedik (pl. Vállalkozók Bükért Egyesület, Pannon Cigányzenekar). A kulturális életre egyszerre jellemző a hagyományőrzés és a szórakoztatás, amelyek „jól csomagolva\" turisztikai attrakcióként is eladhatók. A sportélet infrastrukturális feltételei javultak, és a meglévő sportegyesületek (Büki Testedzők Köre, Büki Birkózó Club) mellett új is alakult (Büki Régiós Utánpótlás Futball Klub).