2023. január 31. kedd
[Répcevidék]

Irodalmi barangolás a fővárosban

Irodalmi barangolás a fővárosban
2013. június 19-20-án – immáron harmadik alkalommal – szerveztünk a nyolcadik évfolyam irodalom iránt érdeklődő

diákjai számára kirándulást Budapestre, melynek során irodalmi emlékhelyeket, múzeumokat látogattunk meg.
Az év utolsó hetei mindig nagyon mozgalmasak; mind a gyerekek, mind mi, pedagógusok nagyon elfoglaltak vagyunk ebben az időszakban. Éppen ezért alakítottuk már évek óta úgy, hogy a tanév zárását követő első héten vágunk neki Budapestnek. Így az élmények szervesen kapcsolódnak az iskolai szorgalmi időszakhoz, és lehetőséget nyújtanak arra, hogy az iskolában tanult ismereteket elmélyítsék.
Bár gondos előkészületeket tettünk a két napos program megszervezésében, a program egy hajszál híján mégis majdnem meghiúsult. Szigorodtak ugyanis az ingyenes vasúti utazás feltételei. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a MÁV-START Zrt. 2013. április 1-től érvénybe lépett rendeletének értelmében a múzeumi fogadónyilatkozat ingyenes vasúti utazásra már csak tanítási napokon érvényesíthető. Hosszas telefonálgatás és levelezés után végül egy e-mail érkezett: „Skála János vezérigazgató-helyettes úrhoz intézett e-mailjére válaszolva tájékoztatom, hogy annak érdekében, hogy a nagyon várt kirándulás elmaradása ne okozzon csalódást a diákoknak, és a kirándulás szervezésébe fektetett munka ne vesszen kárba, vezérigazgató-helyettes úr méltányosságból hozzájárult ahhoz, hogy az osztály részére Bük - Budapest és vissza viszonylatban csoportos menetjegyet állítsunk ki díjmentesen."
Köszönet illeti tehát Skála János vezérigazgató-helyettes urat, aki engedélyezte ingyenes utazásunkat, Lendvay Pétert, a GYSEV Személyszállítási Üzletág vezetőjét és Horváth Gábort, a GYSEV személyszállítási minőségbiztosítási irányítóját, akik tájékoztatást nyújtottak számunkra, és segítettek minket utazásunk során. Köszönet illeti a győri GYSEV pályaudvar munkatársait is, akik az árvíz miatti rendkívüli helyzet ellenére is biztosították hazautazásunkat.
19 diákkal vágtunk neki az útnak, és csoportos BKV jegyet vásárolva villamossal, metróval, illetve autóbusszal jártuk be a fővárost.
A pályaudvarról a közeli, Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe villamosoztunk, amely egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon". Hatalmas, 56 hektáros területén történelmünk és kultúránk nagy alakjai, politikusok, művészek, tudósok nyugszanak. Ma a Kerepesi temető kettős feladatot lát el: egyfelől Nemzeti Sírkertként őrzi a magyar múlt hagyományait, kimagasló alakjainak emlékét, művészi értékei révén pedig Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja; másrészt újra működő exkluzív köztemető.
A Kerepesi útról a ferencvárosi József Attila-emlékhelyre vezetett utunk. A kiállítás a felújítás előtt álló Gát utca 3. szám alól két évre a Ferencvárosi Művelődési Központba költözött. Itt fogadják az érdeklődőket, míg a Gát utcai szülőházat felújítják. Verssorok és teljes művek, kéziratok „nemes" másolatai és József Attila-kötetek díszítik az ideiglenes emlékszoba falait és ablakait; az ide látogatók családi portrék, fotók és különböző dokumentumok, valamint a költő legkedvesebb könyvei segítségével ismerhetik meg József Attila életútját és költői pályáját.
Következő állomásunk az V. kerületi Károlyi-palota, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt. Egy múzeumpedagógiai foglalkozás keretében annak jártunk utána, hogy hányféle módon válaszolta meg maga a költő a versben feltett kérdést: „Ki vagyok én?". A foglalkozás második részében egy arcbehelyettesítő szoftver segítségével Petőfi, vagy akár Szendrey Júlia bőrébe bújhattunk.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Számadás a tálentomról című kiállítása Karinthy legendákkal övezett alakját, sokszínű és gazdag életművét mutatja be. „Halló, itt Karinthy Frigyes, költő, a huszadik századból!" - köszöntött minket maga az író, amikor felvettük a mellettünk csörgő, falra függesztett korabeli telefont. Karinthy-ábrázolások, Karinthy-relikviák, kéziratok, az író viaszlemezen megőrzött hangja, korhű, a 20. század elejéről származó iskolai tárgyak, az írót egykor megihlető technikai eszközök, a korabeli orvostudomány agyműtéthez használatos eszközei, az író lázlapja, a róla készült röntgenképek vezettek minket végig életpályáján, miközben különös írói világa művein (a gyerekkori naplók, a Tanár úr kérem, az Így írtok ti, az Utazás a koponyám körül, stb.) keresztül tárult elénk.
A Petőfi Irodalmi Múzeum „A megmozdult szótár - Weöres Sándor 100" kiállításával csatlakozott a Weöres Sándor centenáriumi év programjaihoz. A Weöres-tárlat az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket (kéziratok, fotók, dokumentumok, könyvek, képzőművészeti alkotások, a költő levelei és vallomásai, stb.) a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi. Weöres kísérletező kedve nem ismert határokat. A PIM és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjának alkotói ebben igyekeztek a költőzseni nyomába szegődni. Kreatív játékaikkal mi is önfeledten játszottunk: csodáltuk a fogadófalon repülő, szaladgáló, ugrándozó, bukfencező „szólényeket", a „verstapintóval" a szó legteljesebb értelmében kézbe vettük a verset, verset rajzoltunk, verssorokat koppintottunk, versgondolatokat fújtunk, és elkóborolt szavakkal foltoztuk meg a Weöres-versek szövetét.
Az irodalmi programok után egy láthatatlan világba tettünk kirándulást a Millenárison. A Láthatatlan kiállításon vaksötétben tapogatóztunk végig; az út során megtapasztalhattuk, mennyire nehéz eligazodni egy lakásban, egy kávéházban, egy városi forgatagban, vagy akár egy forgalmas úton, amely a nem látók számára számtalan veszélyt rejthet magában. Jó néhányan már másodszor tettük meg ezt az utat, mégsem volt unalmas. Ugyanolyan torokszorító, félelmetes érzés volt szembenézni a sötétséggel, és ugyanolyan megható az, ahogyan látássérült kísérőnk, Margit saját életéről, e különös világról vallott.
Másnap a Budavári Palota „F" épületébe vezetett első utunk. 1985 óta ugyanis ebben az épületben működik a hazafias érzésű, felvilágosult mágnás, gróf Széchényi Ferenc által alapított nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár. A látogatás során tájékoztatást kaptunk a könyvtár történetéről, gyűjteményeiről, feladatairól, megtekintettük a különböző szinteket, megismertük az olvasói tereket, és hallottunk a beiratkozás és könyvtárhasználat gyakorlati kérdéseiről is.
Kulturális barangolásunk a Magyar Televízió Kunigunda úti gyártóbázisán zárult. Megtekintettünk egy, a televíziózás történetéről szóló kisfilmet, bekukkantottunk egy stúdióba, és mi magunk is forgathattunk. Híradót és időjárás-jelentést készítettünk; riporterként, meteorológusként, operatőrként vagy akár hangmérnökként bárki szerepet vállalhatott a televíziós játékban.
A hőségtől elcsigázva, de élményekkel feltöltődve érkeztünk haza. Köszönjük a szülőknek, valamint Bük Város Önkormányzata Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának, hogy támogatták utazásunkat.

Bogdán Krisztina

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
Irodalmi barangolás a fővárosban
Irodalmi barangolás a fővárosban
Irodalmi barangolás a fővárosban
Irodalmi barangolás a fővárosban
Irodalmi barangolás a fővárosban
Irodalmi barangolás a fővárosban