Évfordulók a Répce-vidéken 2023.

350 éve, 1673-ban Felsőszakonyban született: TÓTH-SIPKOVITS János ev. püspök. (+Tét, 1746. január 27.) Sopronban és Besztercebányán, majd 1702 körül Lipcsében és Halléban tanult. 1702 és 1707 között nevelősködött. 1707-ben hazatérve rektor és diakónus Győrben, 1709-től 1714-ig lelkész Pápán. Esterházy Ferenc zsoldosai a családjával együtt elűzték a városból. 1746-ig Téten lelkész, 1742 után az újjászervezett Győri Ref. Egyházmegye püspöke volt.
240 évvel ezelőtt, 1783. március 3-án Csepregen született KUTROVITS József kat. plébános, táblabíró. Sárváron volt segédlelkész, majd 1811-ben plébános lett Rábakéthelyen. 1824-ben Vas vármegye táblabírójává választották. Rábakéthelyen hunyt el 1844. szeptember 20-án.
225 éve, 1798. május 1-én Varasdon elhunyt felsőpászthory Pászthory Sándor Fiume kormányzója, híres jogtudós. P. László, a hétszemélyes tábla bírájának fia. 1749. június 8-án született Egyházasfaluban. Iskoláit Sopronban és Nagyszombatban végezte. Ürményi József ítélőmester, mint kiadót, a királyi kúriához maga mellé vette. Majd a magyar királyi udvari kancelláriánál szolgált, s mint titkár és királyi tanácsos köztiszteletet érdemelt ki. II. József megtette a magyarországi iskolai ügyek referensévé. 1790-ben a felvilágosult magyar nemesi ellenzék egyik vezéralakja volt. Részt vett az 1790-91-es országgyűlés által elfogadott törvények világos megfogalmazásában és szentesítésük kieszközlésében. 1791-től, mint fiumei kormányzó sokat tett a magyar külkereskedelem fellendítéséért. A Szent István-rend lovagja volt.

215 évvel ezelőtt, 1809. május 27-én született Csepregen BELKOVITS János nemzetőr százados, majd honvéd hadnagy. Jogi tanulmányokat folytatott. 1829-től ügyvéd, majd 1837-től jegyző volt Oravicán (bányászváros a Bánátban). 1848 nyarán nemzetőrtiszt lett. 1849 februárjában, a délvidék kiürítésekor Szabadkára menekült. Márciusától százados volt a Bács megyei védsereg 3. zászlóaljában. Április közepétől ülnök lett a szabadkai rögtönítélő törvényszéknél, majd július 16-tól honvéd hadnagy a makói térparancsnokságon. A szabadságharc után kötél általi halálra, majd az ítéletet megváltoztatva, 4 év várfogságra ítélték. Büntetését Josefstadtban töltötte le. Szabadulása után ügyvéd volt. 1867. január 21-én hunyt el.
200 évvel ezelőtt, 1823 január 4-én született Közép-Bükön HETYÉSY Pál, gazdálkodó és árvaszéki ülnök. Az 1848-49-es „szabadságharcban végül élelmezési hadnagy volt a 103. honvédzászlóaljnál, és Hátszegnél tette le a fegyvert (1849. aug. 19.)." Közép-Bükön hunyt el 1895. május 7-én.
1823 február 15-én Nagy-Geresden született ócsai és enesei Dr. TORKOS Elek járási orvos, 1848/49-es honvéd hadnagy (+ Bük, 1907. február 15.) Részletes életrajza olvasható Bük város monográfiájában.
1823. április 12. (Répce)Szentgyörgyön született: SARLAY Károly nemzetőr hadnagy.
A Veszprém megyei 54. számú nemzetőr-kapitányság (Külsővat) hadnagyaként részt vett a Dráva-vonal védelmében. Külsővaton hunyt el 1897. december 19-én. A település régi temetőben nyugszik.

180 éve, 1853. augusztus 8-án, Nyalkán született és 85 éve, 1938. február 24-én Csepregen hunyt el FARKAS Sándor kanonok. Középiskoláit 1864-től 1874-ig Győrben végezte; 1870-ben, a 4. osztály elvégezése után Zalka János püspök fölvette a győri kisebb papnevelő intézet növendékei sorába; a teológiát ugyanott hallgatta. 1878. február 19-én Győrött áldozópappá szentelték. 1878. március 15-től 1879. április 5-ig segédlelkész volt Rábaszentmihályon, 1880. december 2-ig Szilben, majd 1890. április 30-ig Csepregen. 1887-ben kiadta Csepreg mezőváros története című monográfiáját. 1889. február 15-től május 8-ig plébános helyettes is volt Felsőszakonyban. A bogyoszlói plébániát 1890. május 1-jétől irányította. Plébánossága mellett kapuvári esperes, püspöki biztos és tanfelügyelő volt a hansági kerületben. Nyugállományba vonulását követően visszatért Csepregre és a város történetének ismételt kutatásához fogott. Az ekkor összegyűjtött anyag azonban többségében elveszett.

175 évvel ezelőtt, 1848. július 4-én született Inzersdorfon felsőbüki NAGY István földbirtokos, országgyűlési képviselő. (Bükön hunyt el 1927. március 9-én.) Részletes életrajza olvasható Bük város monográfiájában.

170 éve, 1853. március 01-én született Csepregen HORVÁTH János ügyvéd, politikus, szövetkezeti vezető. A gimnáziumot Kőszegen, Nyitrán és Sopronban végezte. A jogi tanulmányokat 1873-ban Bécsben kezdte és Budapesten fejezte be. 1879-ben jogi doktorrá avatták, 1881-ben ügyvédi vizsgát tett. Mint ügyvéd a fővárosban működött. Részt vett az 1878. évi boszniai okkupációban, hadnagyként szerelt le. 1883-ban a főváros IV. kerületében kerületi esküdté választották. Amikor az 1884. év végén az új ipartörvény életbe lépett, őt bízták meg mint iparhatósági biztost a budapesti ipartestületek megalakításával. Ezután tevékenységének és irodalmi működésének jelentékeny részét az iparosok közügyeinek szentelte. A hazai ipartestületek központi bizottságának titkárává választották és a fővárosi iparoskörnek is titkára volt. 1905-ben az Ipartestületek Országos Szövetségének felállítását indítványozta. Kezdeményező szerepet játszott a magyarországi gazdák és iparosok szövetkezeti szervezetekbe, ill. szövetkezeti szak-szervezetekbe való tömörítésében. 1909-ben kidolgozta a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége alapszabályát. 1900-tól vezette az Országos Központi Hitelszövetkezet ipari osztályát, majd 1906-tól annak aligazgatója, 1914-től igazgatója volt, később ügyvezető igazgatóként működött. 1914-ben Ferenc József császártól nemesi rangot és csepregi előnevet kapott. 1921-től Gazdasági főtanácsos. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, majd 1936-tól örökös tagja. Póttagja volt a felsőháznak. 1945. október 20-án Budapesten hunyt el.

165 éve, 1858. március 12-én Horpácson született SZÉCHÉNYI Imre agrárpolitikus. (Gr. Széchényi Ferenc dédunokája.) Tanulmányai végeztével 1881-ben hosszabb utazást tett Amerikában. Hazatérése után részt vett Somogy vármegye politikai, főként gazdasági életében, több éven át a megye közgazdasági előadója volt. Az 1890-es években az agrárius mozgalom egyik irányítója. Homokszőlő-telepítési kormánybiztos. Az MTA megbízásából megírta Somogy vármegye gazdasági monográfiáját. Főleg agrárpolitikai kérdésekkel, a népesedési viszonyokkal foglalkozott. Császári és királyi kamarás, a Szigetközi Ármentesítő Társulat elnöke volt, valamint a Magyar Atlétikai Klub alelnöke, az Országos Gazdatanács, az Országos Filoxéra Bizottság tagja. A dunántúli egyke ellenes mozgalom megindítója. Somogyváron halt meg 1905. november 25-én.

150 évvel ezelőtt, 1873. június 19-én Mesterházán született dr. MESTERHÁZY Ernő főispán, felsőházi tag, gazdasági főtanácsos. A soproni evangélikus líceumban, majd a magyaróvári gazdasági akadémián (1892-1894) tanult. Már 1898-ban Sopron vármegye szolgálatába állt, mint aljegyző, majd a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet nyert. 1901-től átvette a nagygeresdi és mesterházi családi birtokának kezelését és azt mintagazdasággá fejlesztette, országos díjakat nyert. 1918-ban Sopron vármegye főispánjává nevezték ki. Az I. világháború után birtokára vonult. 1923-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület felügyelőjévé, 1929-ben Sopron vármegye örökös bizottsági tagjának választották. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa, a Sopronvármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke volt. 1938-ban a köz-, valamint az egyházi és hitélet terén szerzett kimagasló érdemeiért a kormányzó teljes elismerésében részesült. Buenos Airesben (Argentína) halt meg 1958. november 13-án.
1873. szept. 6-án hunyt el Felsőpulyán KOZINA Sándor festőművész. (Felső)Ságon született 1808. március 13-án. Bölcsészetet tanult, majd „Pesten, Bécsben (1826), Párizsban és Olaszországban (1829-1934) végzett festészeti tanulmányokat. Arcképfestőként az 1830-as évek közepe táján vált ismertté . Sokat tartózkodott külföldön, így Oroszországban, Párizsban és Londonban (1851)." 1857-ben tért véglegesen haza, Sopron vármegyében, Felsőpulyán telepedett le. „Finom hangú miniatűr arcképeket alkotott, főleg felső-magyarországi polgárok és nemesek megrendelésére. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában található."
1873. szeptember 24-én Völcsejben született RADVÁNYI Viktor (1892-ig Reznyák Viktor) kanonok. Sopronban érettségizett, a teológiát Innsbruckban végezte (1892-1897). 1896-ban pappá szentelték. Somssich Imre gróf családjánál káplán, 1901-től a veszprémi szeminárium tanulmányi felügyelője s a szentírástudomány tanára. 1904-től püspöki levéltáros és szentszéki jegyző. 1907-től püspöki titkár és a Károly-kápolna igazgatója. Budapesten 1908-ban teológiából doktorált. 1919-től az egyházmegyei hivatal igazgatója. 1920-tól veszprémi kanonok, 1921-től bakonysomlói címzetes apát, 1922-től pápai főesperes. 1931-től az egyházmegyei Alapítványi Pénztár vezérigazgatója, 1935-től székesegyházi főesperes, hantai prépost. Veszprémben hunyt el 1943. január 7-én.

140 éve, 1883. január 24-én született Csepregen BOGNÁR Cecil Pál bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár. 1899-ben belépett a bencés rendbe, 1900-1906-ban a pannonhalmi bencés tanárképző intézetben és a hittudományi főiskolán tanult. A rend több gimnáziumában tanított, 1926-1927-ben Pápán, 1927-től 1929-ig Győrött. 1937-től egyetemi tanár volt Pécsett, majd Szegeden. 1926-1927-ben a győri szabadegyetem igazgatója, 1928-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. Már győri évei alatt tagja lett a Szent István Akadémiának és az Aquinoi Szent Tamás Társaságnak. Az MTA Filozófiai Bizottság meghívott tagja (1928-1945), a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság gyermekpszichológiai szakosztályának elnöke (1931-1936), ügyvezető elnöke (1936-1938). Győrben halt meg 1967. június 28-án.

1883. november 1-én hunyt el BOGNÁR Ignác zeneszerző, a Budapesti Operaház karnagya. Csepregen született 1811. március 18-án. A gimnáziumot Kőszegen és Sopronban végezte. Ezután négy évig zongoratanító volt a Jankovics- és Semsei-családoknál. 1833-ban mint tenorista a bécsi udvari színháznak (Hoftheater) lett tagja, majd 1835-ben a coburg-gothai színházhoz szerződött mint első énekes. 1839-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződtették Nyáry Pál meghívására, egy év múlva a brünni és innsbrucki színházakhoz került. 1841 és 1847 között a kolozsvári színház operarendezőjeként működött, majd 1847-ben ismét visszaszerződtették a Nemzeti Színházhoz mint első tenoristát, de mivel hangja fogyatkozni kezdett, átvette a színművek karmesteri vezetését és az énektanítást. 1862-ben nyugdíjba ment. Kora egyik népszerű zeneszerzője volt. Kisebb operákat, dalműveket, illetve rövid, egyszerűbb dalokat komponált. Petőfi Sándornak több mint 10 költeményét is megzenésítette.
115 évvel ezelőtt, 1908. szeptember 10-én hunyt el Kővágóörsön CZUPPON Sándor ev. lelkész. Tompaházán született 1854. január 6-án. „Teológiát Sopronban és Bécsben tanult, 1879-ben szentelték lelkésszé. Először Nagy-Geresden, 1883-tól Szenden, 1886-tól Kővágóörsön volt lelkész. 1887-ben a Zalai Evangélikus Egyházmegye törvényszéki bírájává és jegyzőjévé választották. A Zala vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaként jelentős érdemeket szerzett a vasútépítések elősegítésében. Számos valláserkölcsi, nevelési és történeti írása és versei jelentek meg különböző lapokban."
1908. október 3-án Budapesten halt meg SZENTIRMAY Elemér (1866-ig Németh János). Horpácson született 1836. november 9-én, ahol apja kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Tanulmányait Székesfehérváron, majd Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fehér megyében esküdtnek és ugyanott később szolgabíró lett. 1862-től Alsószentiványon gazdálkodott, ahol baráti kapcsolatba került Vajda Jánossal. Az 1850-es évek elején kezdett komponálni, csárdásai és dalai nyomtatásban is megjelentek. 1865-től Pesten az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál központi főfelügyelő, később a kárbecslési osztály vezetője volt. Az 1870-es évektől népszínműbetéteket is szerzett. Többnyire saját verseire írt dalai Blaha Lujza előadásában országos népszerűségre tettek szert. Közel 400 dalt írt. A 19. századi csárdás- és népies műdalirodalom egyik legnagyobb hatású képviselője, dalainak egy része a népi dallamkincsbe is bekerült.

110 éve, 1913. március 10-én született Csepregen és 25 éve, 1998. március 15-én. Veszprémben hunyt el dr. RÁCZ Miklós jogász, tornász. „Az elemi és a polgári iskolába Csepregen járt, 1932-ben Sopronban érettségizett. A debreceni tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. A 2. világháborúban katona, majd a Szovjetunióban hadifogoly. 1945 őszétől ismét Balatonalmádiban élt és ügyvédként dolgozott. 1950-1967 között a Veszprémi Magasépítő Vállalat, majd a Balatonkenesei Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jogtanácsosa. 1933-ban Kelet-Magyarország, 1935-ben Budapest tornászbajnoka, és a világbajnok főiskolai csapat tagja. 1938-ban Veszprémben ügyvédjelöltként kezdte a tornászutánpótlás nevelését. 1950-től az Építők Torna Szakosztályánál dolgozott. 1957-ben először megszervezte a Balaton tornászbajnokságot, a következő évben a magyar tornasport országos elnökségének tagjává választották. 1964 után a Veszprém Megyei Torna Szövetség elnöke, a 80-as évek közepétől a veszprémi Dózsa György Általános Iskola tanulóit tanította a torna szeretetére."
90 évvel ezelőtt, 1933. április 22-én Szombathelyen hunyt el BODA János kanonok. Csepregen született 1871. február 23-án. A teológiát Innsbruckban végezte, ahol doktorrá avatták. 1895. VII. 14: pappá szentelték. Királyfalván, 1910-től Pinkafőn káplán, 1902: Szombathelyen szentszéki jegyző, 1907: püspöki titkár, 1912: irodaigazgató és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1916: kanonok, 1917: pápóci perjel, 1918: egeresi címzetes apát, 1922: püspöki helynök. 1924: megalapította annunciáta nővérek magyarországi kongregációját.
1933. június 2-án Budapesten hunyt el STEPHANECK János, Nepomuki igazgató-tanító, községi bíró. Beőben született 1857. március 30-én. „Iskoláit Sopronban és Kőszegen végezte. Pedagógusi pályafutását Zircen kezdte, majd a veszprémi iskolaszék hívta meg tanítónak. 1882-től a Tapolcai Római Katolikus Elemi Fiúiskola tanítója, később igazgatója. A Községi Iparos Tanonciskolának 31 évig igazgatója. 1895-ben állami ösztöndíjjal Svédországban kézimunka tanfolyamon vett részt. 1908-ban a Tapolca-Balatonfüredi és Monostorapáti Tanítói Kör elnökévé választották. Nyugdíjasként is a kör elnöke. Haláláig betöltötte a nagyközség bírói tisztét. A Tapoczai Újság egyik alapítója, elnöke a település Keresztény Társaskörének, karmestere a Keresztény Dalkörnek. Írásai jelentek meg a Tapolcza és Vidéke c. lapban."
80 éve, 1943. május 8-án Budapesten hunyt el KÉDLY Gyula író, színész. Csepregen született Kedl Gyula néven 1901. július 3-án. „Az első világháború alatt a soproni 18. honvédgyalogezred egyéves önkénteseként szolgált. 1925. május 31-én végezte el a Színművészeti Akadémiát. 1925. szeptember 1-től 1925. december 1-ig dr. Bárdos Artúr igazgatása alatt a Renaissance- és a Belvárosi Színház tagja volt. 1928. augusztus 27-től a pozsonyi magyar színtársulat tagja lett. Játszott Pozsonyban, Érsekújvárott, Komáromban, Léván stb. 1929. augusztus 28-tól a debreceni Csokonai Színház tagja volt. 1931-ben a Víg-, 1932-33-ban a Kamara Színházban, 1934-ben a Komédia Kabaréban, 1936-ban újfent a Kamara, 1937-ben a Vígszínházban, majd 1938-ban a Művész és a Pesti Színházban lépett színpadra. 1939-40-ben Thuróczy Gyula társulatában játszott, ahol rendezett is. Ezután haláláig a soproni színtársulatnál rendezett. Írt több novellát és egy ideig a Soproni Hírlap munkatársa volt."
1943-ban hunyt el Csepregen dr. SZEDENIK Jenő ügyvéd. Német-Peresztegen született 1889-ben. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Joggyakornok volt a szombathelyi királyi törvényszéken, majd 1914-ben a járásbíróság jegyzője. Végigharcolta az I. világháborút. 1922-ben ügyvédi és bírói vizsgát tett. 1924-ben Csepregbe költözött és ügyvédi irodát nyitott. Verseket írt és a helyi értelmiség egyik meghatározó alakja volt.
75 évvel ezelőtt, 1948. április 9. Csepregen hunyt el kőmáli FLANDORFER Ignác földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő. Sopronban született 1878-ban. A magyaróvári gazdasági akadémián végezte tanulmányait. 1907-ben Zala vármegye gazdasági felügyelője lett. A világháborúban Przemysl hősi védői közt harcolt. A háború után aktívan részt vett a közéletben. Tagja volt a Sopronvármegye törvényhatósági bizottságának, a Sopronmegyei Gazdasági Egyesületnek. A kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki. 1926-ban a csepregi kerületben országgyűlési képviselőnek választották.

60 éve, 1963. február 16-án hunyt el Budapesten LAJTHA László zeneszerző, népzenekutató. „Sopronmegyei virrasztó énekek" című könyve a helybéli - beleértve az 1950-ben Vas megyéhez csatolt településeket is - halotti szokásokra vonatkozó irodalom páratlan darabja.
30 évvel ezelőtt, 1993-ban kapta meg a községi rangot Tormásliget.
25 éve, 1998-ban község kategóriában Bük nyerte meg a „Virágos Magyarországért" verseny. 1999-ben az európai megmérettetésben pedig ezüstminősítést kapott.

20 évvel ezelőtt a Büki TK-Gyógyfürdő Hunguest Hotels labdarúgó csapata 3. lett és bronzérmet kapott a 2002/2003. évi NB I/B-s bajnokságban.

15 éve a Büki TK Gyógyfürdő asztalitenisz csapata az Extra Ligában 3. lett és bronzérmet kapott a 2007/2008. évi bajnokságban. Ezt az eredményt a 2008/2009. éviben megismételték.