2023. február 1. szerda
[Répcevidék]

Évfordulók a Répce-vidéken 2022. - kiegészítés

Sági Ferenc

175 évvel ezelőtt 1847. augusztus 20-án adták át a forgalomnak a Dunántúl első vasútvonalát Sopron és Bécsújhely között, ami átszállásos vasúti összeköttetést biztosított Ausztria fővárosával, Béccsel. Ez volt Magyarország másodikként átadott vasútvonala. Tervet készíttettek ennek a szárnyvonalnak Nagykanizsáig történő meghosszabbítására, melyet a következő évtizedekben meg is építettek. Az úgy nevezett Déli vasút 1965-ben került átadásra, s vidékünk egy részét is bekapcsolta a modern közlekedésbe.
Száz éve, 1922-ben látogatott el az Antant határmegállapító bizottsága az osztrák-magyar határ-menti településekre, köztük Zsirára, Gyülevízre, Salamonfára (a három falu 1931-ben egyesült Zsira néven), Káptalan- és Nemesvisre (ma Répcevis), Peresznyére, Rőtfalvára (ma Rattersdorf), Rendekre (ma Liebing) és a Trianonban Ausztriának ítélt Locsmándra (ma Lutzmannsburg), Ólmodra és Lékára (ma Lockenhaus). Locsmánd, Rendek és Rőtfalva az Ausztriához tartozást választotta, a többi falu lakossága hitet tett a Magyarországhoz tartozás mellett. A bizottság döntése nyomán térhetett vissza Magyarországhoz a következő évben Rendekkel és Rőtfalvával kicserélve Ólmod (és Szentpéterfa); Peresznye, Káptalan- és Nemesvis, Zsira, Gyülevíz és Salamonfa pedig maradt az anyaországnál. Léka - mivel közte és a magyar határ között Ausztriát választó települések vannak - maradt az osztrák államnál.
80 évvel ezelőtt, 1942. november 21-én hunyt el családi birtokán, Peresznyén Berchtold Lipót gróf, nagybirtokos, diplomata, az első világháború kitörése idején az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere. Bécsben született 1863. április 18-án, morvaországi eredetű osztrák arisztokrata családban. Az Osztrák-Magyar Monarchia leggazdagabb emberei közé tartozott, nagy kiterjedésű birtokai Magyarországon és Morvaországban feküdtek. Berchtold gróf 1893-ban lépett osztrák-magyar külügyi szolgálatba. Londoni és párizsi diplomáciai megbízatások után 1906-tól az Osztrák-Magyar Monarchia nagyköveteként szolgált a szentpétervári cári udvarnál, ahonnan 1911-ben tért vissza Bécsbe. 1912. február 17-én Ferenc József császár őt bízta meg a közös külügyminisztérium vezetésével. 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörököst és feleségét. Berchtold külügyminiszter indítványozta Szerbia lerohanását, előzetes hadüzenet nélkül, de gróf Tisza István magyar miniszterelnök megakadályozta a hadüzenet nélküli háború indítását. Berchtold külügyminiszter beszélte rá a vonakodó uralkodót arra, hogy az általa megfogalmazott, elfogadhatatlan tartalmú ultimátumot küldjön Szerbia kormányának. A választ elutasításnak minősítette, és ő is győzködte Ferenc József császárt, hogy üzenjen hadat Szerbiának. 1915. január 13-án Berchtold gróf külügyminiszteri tisztségéről lemondásra kényszerült, mivel nem tudta elérni, hogy Olaszország és Románia a központi hatalmak oldalán lépjenek be a háborúba. Ezt követően kinevezték császári főudvarmesterré, emellett a Károly főhercegnek, a későbbi I. Károly császárnak főtanácsadójaként működött 1918-ig, az uralkodó lemondásáig. Ezután már nem vett részt a politikai életben, birtokait igazgatta és gyarapította.
A kiegészítés a https://www.szivk.hu/category/evfordulonaptar/ és a Wikipédia egyes adatainak felhasználásával készült.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.