2021. március 2. kedd
[Répcevidék]

Évfordulók 2020.

Sági Ferenc
Évfordulók 2020.

325 évvel ezelőtt, 1695. február 18-án hunyt el Pozsonyban Széchényi György esztergomi érsek, a család gazdasági és politikai hatalmának megalapozója. A nagycenki és környékéhez tartozó volt Nádasdy vagyonhoz zálogbirtokként 1678-ban jutott, véglegesen csak 1711-ben került leszármazottai birtokába. Szécsényben született 1603 körül.

200 éve, 1820. 02. 26-án született Pakrácon daruvári Jankovics Gyula gr. csepregi, büki, bői, stb. földbirtokos, horvát- magyar politikus. (+ Achenkirchen [Tirol] 1904.)

200 éve, 1820. 10. 26-án Nyéken született Szente György (+Alsó-Bükön 1885. 09. 24.) ev. kántortanító, költő, közéleti ember. 45 évig dolgozott Alsó- Bükön. 1870-ben kezdeményezésére alakult meg a Hárombüki Casinó Egylet, a későbbi Olvasó Egylet. Részletes életrajza olvasható Szabó József: A Büki Evangélikus egyházközség története c. műben.

200 évvel ez előtt, 1820. 12. 13-án, Bécsben elhunyt Széchényi Ferenc gr. (sz.: 1754. 04. 28-án, Széplakon) földbirtokos, államférfi, aranygyapjas lovag, Széchenyi István édesapja. II József uralkodása alatt különböző fontos tisztségeket töltött be. „1798. április 6-án Somogy vármegye főispánja lett, és mint királyi biztosra, reá bízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. 1799. október 1-jén a Hétszemélyes Tábla elnöke, december 6-án királyi főkamarásmester, december 23-án helyettes országbíró lett. 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló [horpácsi] gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki... Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási" idejének. (Wikipédia)

190 éve, 1810. március 9-én halt meg Pozsonyban Horváth Mihály, SJ egyetemi tanár (Horvátzsidányban született 1728. 09. 29-én.) 1766-ban Győrben gimnáziumi tanár volt, majd Nagyszombatban, később Pozsonyban az egyetemen tanított. Hat latin nyelvű könyve és egy könyvfordítása jelent meg.

160 évvel ezelőtt, 1860. február 18-án született Karcsay Lajos festőművész a Vas megyei Kiskölkeden. Az egyházasrádóczi és erdőkarcsai Karcsay családnak Nagygeresden volt a kúriája és birtoka. A művészi pályához érzett kedvet, és az érettségi után Münchenbe utazott, s három évig a művészeti akadémián tanult. A következő években Münchenben, Berlinben és egy ideig Párizsban tartózkodott. 1886-ban az „Almaszüret" című nagyméretű festményéért Ráth-díjjal tüntették ki. 1887-ben Budapesten, az őszi tárlaton négy képét is kiállították. A „Boszorkánykonyha" című festményét felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak ajándékba. Az intézmény már akkor is helyhiánnyal küzdött, ezért nem fogadták el. Müncheni tanulótársa, Lyka Károly szerint Karcsayt más csalódás is érte, és szakított a festészettel. 1890-ben hazatért Nagygeresdre. Ott özvegy édesanyját segítette, gazdálkodott, filozófiai könyveket olvasgatott. Nagygeresden hunyt el 1932. február 11-én. (https://www.szivk.hu/karcsay-lajos/ alapján)

150 éve, 1870. 02. 08-án született Csepregen Frank István (+1917. 11. 29.) piarista tanár, a nyitrai főgimnázium igazgatója és a rendház főnöke. (Részletes életrajzát 2017-ben ismertettük.)

150 évvel ezelőtt, 1870. február 22-én született Nagycenken ifj. Riedinger Károly gazdasági mérnök, Bük és Nagycenk díszpolgára. 1894-től dolgozott a (felső)büki cukorgyárban, melynek utolsó igazgatója lett. 1931. és 1936. között a Nagycenki Cukorgyár igazgatója volt. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának közel negyven évig, majd évekig a Vas megyei törvényhatóságnak is virilisként tagja lett. 1943-ban pedig megválasztották a Vas vármegyei munkabérmegállapító bizottság elnökének. 1949. szeptember 3-án hunyt el Szombathelyen.

150 éve, 1870. 09. 15-én született Csepregen és 80 éve, 1940. 09. 16-án ugyanott hunyt el Zauf János elemi iskolai tanító, igazgató. „Középiskoláit Kőszegen végezte, a tanítói oklevelét 1891-ben Sopronban szerezte meg. Ezután előbb Csepregen, az adóhivatalban dolgozott, majd a katolikus elemi fiúiskola tanítója lett. 1927-től ugyanitt igazgató tanítóvá nevezték ki. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott: a csepregi községi képviselőtestület tagja, a Sopron megyei törvényhozás tagja, a csepregi önkéntes tűzoltó testület jegyzője, a csepregi járási ipartestület jegyzője, a csepregi iparoskör titkára, a hadiözvegyek és árvák segélyező bizottságának elnöke, a csepregi gazdakör titkára, a csepregi katolikus esperesi kerület néptanítói egylet könyvtárosa... A Katolikus Ifjúsági Legényegylet már 1903-ban megalakult Csepregen, ennek első titkára Zauf János volt. 1904-ben népkönyvtárat, 1906-ban székházat hoztak létre a településen. A legényegylet tagjai gyakran (többnyire évente) mutattak be itt színdarabokat Zauf János vezetésével." (Wikipédia) A Csepregi Rk. Fiúiskolában 1903 őszén indult meg az iparostanoncok képzése, melyben Zauf János is részt vett esténként. Ő kezdeményezte és segítette Csepregen és a járás három másik településén az iparos körök megalakítását.

150 évvel ezelőtt, 1870. december 1-jén a Sopron megyei Pórládonyban (ma: Tompaládony, Vas megye) született Hollósy Kálmán magyar-latin szakos tanár, a felsőlövői (ma: Oberschützen, Ausztria) evangélikus gimnázium és tanítóképző, majd a soproni líceum oktatója. 1960 júliusában hunyt el.

150 éve, 1870.december 8-án alakult meg Szente György ev. kántortanító szervező munkája nyomán a Hárombüki Casinó, későbbi nevén Olvasóegylet, Bük első egyesülete. Bár nyitottak voltak másokat is befogadni, igaziból az evangélikus gazdák társasköre volt. Ők működtették a település első könyvtárát, és építették fel közadakozásból Bük első kultúrházát 1903-ban.

145 évvel ezelőtt, 1875. november 18-án született Sopronban Simon Elemér Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke, a csáfordi kastély tulajdonosa. 1954 márciusában hunyt el Csáfordjánosfán.

125 éve, 1895-ben alapította meg Hajas Kálmán ev. kántortanító a Büki Olvasóegylet 25 éves jubileumára készülve a Büki (Evangélikus) Dalárdát. Az alkalmi kórus 1895. május 22-én egyesületté alakult. A férfikar a háborúk miatti néhány évi szünetelést leszámítva 1950-ig működött.

125 éve, 1895. 04. 21-én született Füles-en (ma Nikitsch Ausztriában) Somogyvári (Freissberger) Gyula (+1953. 02. 12.) író, újságíró, országgyűlési képviselő. 1920-ban a Magyar Távirati Iroda (MTI) vidéki osztályának osztályvezetője lett, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója. A hangjáték műfajának magyar elnevezője és magyarországi meghonosítója. Történelmi regényei, versei ma is nagyon népszerűek.

 

125 éve, 1895. 05. 07-én hunyt el Közép-Bükön Hetyésy Pál földbirtokos (szül. Közép-Bükön 1823. 01. 04.) 1848/49-ben honvéd hadnagy és élelmező tiszt volt a 103. honvédzászlóaljnál a Tiszai hadseregben a hátszegi fegyverletételig (1849. aug. 21.) Később szülőhelyén gazdálkodott, a kiegyezés után egy ideig ülnök volt Sopron megye árvaszéknél.

125 évvel ezelőtt, 1895. december 1-jén hunyt el Tatán Berzay Elek piarista szerzetes, pedagógus. 1815. augusztus 20-án született Lócson.

120 évvel ezelőtt, 1900 áprilisában volt az évszázad egyik legnagyobb árvize. A kiáradt Répce is sok települést elöntött. A nagy árvíz során a Felsőbüki Cukorgyár területén is 85 cm volt a víz magassága.

110 évvel ezelőtt, 1910. április 18-án hunyt el Budapesten Munczy Lajos cigányprímás, majd világhírű hegedűművész. Sajtoskálon született, 1846-ban. „Egy csepregi zenésztársaság"-gal és ekkor Alsószoporon (később: Alszopor, ma Újkér falurésze) élő családtagjaival került Sopronba 1861-ben. Újabb személyekkel kibővülve a „városnak hamarosan megbecsült tagjai lettek." Munczy Lajos feleségül vette Tschürtz Elvinát, az egykori városi árvagondnok lányát. Az ifjú tanítónő - Esterházy Pál herceggel együtt - támogatta férje tanulmányait a bécsi konzervatóriumban. Az iskola elvégzése „után két évig a bécsi operaház zenekarában játszott." Ott és „az Esterházyak udvari zenekarának első hegedűse volt Kismartonban." Az 1880-as években „inkább a kalandosabb, és jövedelmezőbb világjárást választotta [a monarchia-béli és német fürdőhelyeken, s városokban, Norvégiában, Portugáliában és Amerikában turnézott, részben] családtagjaiból álló zenekarával. Koncertjeikkel, szórakoztató muzsikájukkal hazánknak hírnevet, maguknak vagyont szereztek. Ez utóbbiból Munczy Lajos Budapesten házat vásárolt és Sopronban is építtetett egy öt szobás otthont a Deák tér 30. szám alatt." Fővárosunkban a Royal Orfeummal kötött szerződést és szerepelt zenekarával együtt. (Forrás: D. Szakács Anita és dr. Baranyai Lenke tanulmánya.) 

100 éve, 1920-ban alakult meg a Büki Testedző Kör (BTK). A 75 éves jubileumon, 25 éve, 1995. szeptember 12-én került átadásra/ felavatásra a Büki Sportcsarnok.

100 évvel ezelőtt kezdte működését a nagyobbik csepregi téglagyár. 1920-ban Kadnár Antal létesítette, majd fia, Ferenc működtette az államosításig. 1978-ban állították le a termelését.

100 éve, 1920. 06. 04-én írták alá a Versailles melletti Trianoni palotában a hazánk számára megalázó „békeszerződést". A nagymérvű terület- és népességvesztést hozó okmány a Csepregi járásból csak Ólmod községet ítélte Ausztriának, de csere folytán 1923-ban visszakerült Magyarországhoz. A szomszédos és közeli községek jelentős része közvetlenül a két ország új határa mellé került.

100 éve, 1920 szeptemberében kezdte meg működését a jelentős térségi szerepet betöltő Csepregi Polgári Iskola. Tanárainak egy része a Trianoni határon túli magyar településekről került a járási székhelyre.

100 évvel ezelőtt, 1920. szeptember 22-én Zsirán született debreczeni és rettegi Mézes Miklós gazdálkodó, politikus, a Demokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a kanadai magyar közélet szervezője. Ő volt az utolsó demokrata néppárti képviselő. /St. Catharinesben (Kanada) hunyt el 2019. március 17-én./

„Édesapja szülőfalujának, Zsirának elismert polgára volt, községi bírónak, a helyi gazdakör valamint a Független Kisgazdapárt elnökének is megválasztották. Mézes Miklós elemi iskolába Zsirán járt, majd Szombathelyen tanult tovább, ahol mezőgazdasági szakiskolát végzett el. Tanulmányai végeztével a családi gazdaságban kezdett el dolgozni. Közösségi aktivitását és közéleti érdeklődését a neveltetéséből hozta magával, már tizenévesen kapcsolatba került a katolikus szociális mozgalmakkal. 1938-ban tagja lett a KALOT-nak, 1940-ben a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete agrárosztályának országos titkára lett. Ugyanebben az évben elvégezte az érdi KALOT népfőiskolát. Egyik kezdeményezője volt az egyházasfalui Széchenyi Népfőiskolának, amely bár megszakításokkal, de 1949-ig működött (ez volt az egyetlen KALOT intézmény, amely a szervezet 1946-os feloszlatása után is tovább működhetett). A Hangya Szövetkezetnek is tagja volt, és szervezte a zsirai szövetkezet munkáját. 1942 őszén behívták katonának, Kőszegen majd Körmenden szolgált. 1944 júniusában a szovjet frontra került. 1945. június 17-én távbeszélő szakaszparancsnok-helyettesként szerelt le.

Hazatérése után folytatta a gazdálkodást és az aktív közéleti tevékenységet. Belépett a Független Kisgazdapártba, indult az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a párt Győr-Moson és Sopron vármegyei listáján, de nem került be az Országgyűlésbe. Beválasztották viszont Sopron vármegye törvényhatósági bizottságába. 1947. februárjában Kovács Béla letartóztatása miatt kilépett a pártból, és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon már a DNP színeiben indult a megyei listán, és ekkor bekerült a parlamentbe. Mindszenty József esztergomi érsek 1948 karácsonyi börtönbezárásával ellehetetlenült a keresztény elveket valló politizálás lehetősége. 1949 elején a Demokrata Néppárt frakciója megszűnt, több DNP-s vezető - köztük Mézes Miklós is - Nyugatra emigrált.

1949 februárjában először Ausztriába majd Svájcba utazott, végül 1951-ben Kanadába települt ki. Csak 1953-ban sikerült családját is kimenekítenie magához. Kezdetben vegyipari munkásként dolgozott majd nyomdát nyitva önálló vállalkozásba kezdett. 1959 és 1961 között ebben a nyomdában állították elő az Egységes Magyarság című folyóiratot. Az anyagi körülmények miatt váltani volt kénytelen és pénzügyi cégnél helyezkedett el. Később nyugdíjba vonulásáig önálló pénz- és adóügyi szakértőként dolgozott.

A közéleti felelősségérzete az emigrálás után is megmaradt. Számos emigráns magyar szervezetnek lett a tagja. 1949 és '51 között a Magyar Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség igazgatósági tagja és pénztárosa. 1959-ben, miután belépett a Magyar Nemzeti Bizottmányba, kinevezték annak kanadai tisztviselőjének. Lakóhelyén a helyi római katolikus egyházközség tagja, emellett külön magyar egyházközséget is szervezett. 1960 óta a Kanadai Magyarok Széchenyi Társaságának társelnöke, a Kanadai Magyarok Szövetségének igazgatósági tagja, és az ottani Rákóczi Szövetségben is szerepet vállalt. 1984-ben pedig belépett egy kanadai pártba, a Haladó Konzervatív Pártba

A rendszerváltás idején ő is bekapcsolódott a Demokrata Néppárt újjászervezésébe, a Kereszténydemokrata Néppárt megalakításába. Az emigráns DNP képviselőkkel együtt többek között Kovács K. Zoltánnal, Varga Lászlóval és Eszterhás Györggyel együtt levelezésben álltak a párt hazai szervezőivel. Mézes Miklós a KDNP-t az 1990-es és 1994-es kampányban anyagilag is támogatta. 1997-ig a párt intézőbizottsági tagja. A KDNP Barankovics-emlékéremmel ismerte el munkásságát.

1991-ben jelent meg Budapesten fő műve, amelyben visszaemlékezéseit adta közre. (Mézes Miklós: A kalászba szökkenő vetés: Mézes Miklós visszaemlékezései. Budapest: Statiqum. 1991." - a mű vidékünk több könyvtárában megtalálható.) /Forrás: Wikipédia/

100 évvel ezelőtt, 1920. december 15-én hunyt el Sopronban szentgyörgyvölgyi Nemess Sándor plébános. (Bük községben született 1851. március 16-án.)

1878-tól Peresztegen plébános, 1916-tól soproni kanonok és a Szent György-templom plébánosa.

 

90 éve, 1930-ban egyesült Simaság néven Felsőság és Simaháza.

90 évvel ezelőtt hozták létre a Csepregi Levente (fúvós)zenekart, 40 éve alakult újra a felnőtt Csepregi Fúvószenekar.

85 évvel ezelőtt, 1935. március 2-án született Alszoporon (ma Újkér falurésze) és 15 évvel ezelőtt, 2005. szeptember 18-án hunyt el Budapesten Szopori Nagy Lajos irodalomtörténész, az ELTE professzora. A finn irodalom kutatója, kiváló fordítója és fáradhatatlan propagátora volt, aki méltán nyerte el a legmagasabb finn irodalmi kitüntetéseket.  Budapesten hunyt el, 2005-ben.

80 éve, 1940-ben született Horvátzsidányban dr. Horváth Iván (+ 2002. Acsádon) plébános, író, helytörténeti kutató. Hatalmas néprajzi anyagot gyűjtött össze a Répce-vidék horvát községeiben.

80 éve, 1940. április 15-én Sopronnémetiben hunyt el Nagy Lajos (sz. Nemesládony, 1867. 02. 14.) evangélikus lelkész, író-költő.

75 évvel ezelőtt, 1945. március 28-án vagy 1945. március 29-én hunyt el Répceszentgyörgyön gróf zabolai Mikes János (szül. Zabola, 1876. június 27.) szombathelyi megyés püspök, címzetes érsek. „Apja, gróf zabolai Mikes Benedek (1819-1878) Ferenc József szárnysegédje, anyja Sophie Moser (1839-1921) volt.[4] Édesapját kétéves korában elvesztette, így neveltetéséről édesanyja gondoskodott. Középiskoláit Kalksburgban végezte, később a teológiát az innsbrucki papi szemináriumon végezte el, 1899. június 29-én szentelték pappá.[3]

1899-től Gyergyóalfaluban volt káplán, majd Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1901-ben plébánossá nevezte ki, de már öt év múlva áthelyezte Székelyudvarhelyre,[3] ahol egyúttal a telegdi főesperesség esperese is lett.

1911. november 15-én Ferenc József király kinevezte - István Vilmos püspök halála után - a Szombathelyi egyházmegye élére, a pápai megerősítésre december 16-án került sor. 1912. január 7-én[5] szentelte püspökké Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai és Várady Lipót Árpád győri püspök segédletével.

Püspöki tevékenysége kezdetén megalapította az Egyházmegyei Takarékpénztárt és 1913. március 1-jével napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újságot. Új plébániákat alapított, főként Zalában. Szombathelyre, szülővárosába hozatta Szent Márton ereklyéit, a szombathelyi székesegyház külsejét pedig helyreállíttatta. Az első világháború kitörése után a répceszentgyörgyi püspöki nyaralóban hadikórházat rendezett be[3] és két ízben is személyesen ellátogatott a frontvonalon harcoló magyar katonákhoz: először 1917 júniusában a keleti frontra, majd 1918 szeptemberében az olasz frontra.

Az őszirózsás forradalmat követően, 1919. február 27-én „ellenforradalmárként" a celldömölki bencés apátságba internálták, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után a budapesti gyűjtőfogházba szállították.[3] Innen megszökött és a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulásáig bujkált; augusztus 20-án tért vissza híveihez.[3]

A Horthy-korszakban legitimistaként fontos szerepe volt IV. Károly király visszatérési kísérleteiben. 1921. március 31-én a szombathelyi püspöki palotában látta vendégül az uralkodót. Az egyházfő tevékenysége nem volt példa nélküli: Szombathelyen Mikes János püspök volt a konzervatív legitimista keresztényszocialista szervezkedés mentora. A szintén legitimista Pehm (a későbbi Mindszenty) Józsefet zalaegerszegi plébánossá nevezte ki és képességeiben bízva, neki is mentora volt.

Püspökége alatt Kőszegen fiúinternátus és verbita missziós központ, Szombathelyen az Annuntiata Nővérek anyaháza és a szalézi atyák intézete, Zalaegerszegen ferences rendház és a Notre Dame nővérek nevelőintézete létesült. Püspökségének legkiemelkedőbb eseménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt,[3] melynek legfontosabb megvalósításaként az egyházmegye területén új plébániákat és lelkészségeket hoztak létre.

Mikes János 1935. december 31-én nyugállományba vonult, XII. Piusz pápa 1939-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki. 1945. március 28-án - a szovjet Vörös Hadsereg bevonulása közben - répceszentgyörgyi nyaralójában érte a halál. A szombathelyi székesegyházban temették el." (Wikipédia)

 

75 éve, 1945. 10. 20-án hunyt el Budapesten dr. csepregi Horváth János (szül. Csepregen, 1853. 03. 01.) politikus, ügyvéd, szövetkezeti vezető. Havilapunkban és elődlapunkban is már részletesen ismertettük életrajzát, munkásságát.

 

70 éve, 1950. 02. 01-vel, Sopron megye és a Csepregi járás megszüntetésével egy időben a járás 16 települését Vas megye három járásához, nyolcat a Soproni, négyet a Kapuvári járáshoz csatoltak.

70 évvel ezelőtt, 1950-ben egyesült Egyházasfaluval Keresztény.

70 éve, 1950. 05. 01-én hunyt el Keszthelyen Horváth Anzelm István, OSB (szül.: Csepreg, 1901. dec. 24.) magyar-latin szakos gimnáziumi tanár. 1920-ban lépett be a bencés rendbe. Kőszegen, Budapesten, Esztergomban tanított. 1934-ben a São Paulóban a brazíliai magyarok lelkésze lett. Számukra könyvet szerkesztett Szt. Istvánról és imakönyvet állított össze társaival. 1942-ben hazatért, s Komáromban, majd ismét Kőszegen volt gimnáziumi tanár, 1948-1950-ig pedig Zalaapátiban házgondnok.

50 éve, 1970. április 13.-án Budapest  elhunyt Dr. Marconnay Tibor (eredeti neve: virtsológi Rupprecht Tibor) (Sajtoskál, 1896. február 12.) költő, újságíró, műfordító, jogász. Garai Gábor költő apja.

A jogi egyetem elvégzése után újságíró lett, több lapnál is dolgozott. Első írásai eredeti neve alatt jelentek meg, 1923-ban író névként anyja nevét vette fel. 1925-ben megnősült és nyíregyházi feleségéhez, Garay Eta versmondóművészhez költözött.[6] Fiuk 1929-ben már Budapesten született, de nem az apa, hanem az anya nevét kapta, nevelése is egyedül anyjára hárult.  (virtsológi Rupprecht (Garai) Gábor (*Budapest, 1929. január 27. -†Budapest, 1987. szeptember 9.) Kossuth-díjas (1965) magyar költő, író, műfordító, kritikus.)

 

Marconnay Tibor első verseskötetét (A túláradó élet, 1922; még Rupprecht néven alatt) Kosztolányi Dezső méltatta a Nyugat hasábjain. A szerzőt „türelmetlen keresővágy" jellemzi - írta. - „Iskolázottság, sok képesség, több ellentétes irányú fejlődési lehetőség tárul elém a könyv olvasása után."[7]

A tizennégy évvel későbbi kötet (Világtükör, 1936) „szonetthalmaza" többé-kevésbé fordulatot jelent a költői pályán. „Marconnay lényegsűrítésnek nevezi költészete új állomását s valóban az eredmény valami ilyesmit mutat." - állapította meg Radnóti Miklós, szintén a Nyugatban. A korábbi formabontó, izgatott, „túláradó" hangvételű költemények után ekkori versei „képeiből hiányzik a belső indulat és nyelvének izgalmát a hang állandó nemessége váltja fel, a nyelv biztosabb, a költői közhelyektől tisztább, de gondolatibb lett és a változásban színeit vesztette."[8] Későbbi verseinek jelentős része is szonett, ez a nagyon is kötött versforma, melyet kitartó gonddal fejlesztett.

Az 1930-as évek végén és a világháború éveiben Marconnay Tibor szélsőjobboldali nézeteket vallott. Fivére lapjába írt cikkeivel részt vett a nácizmus hazai propagálásában, kritikáit erős zsidóellenesség jellemezte. 1945 után sokáig nem jelenhettek meg művei, új kötete csak 1963-ban látott napvilágot.

Munkái:

  • Rupprecht Tibor:A diadal és egyéb dolgok; Hornyánszky Ny., Bp., 1920
  • A túláradó élet (versek, 1922)
  • Kacagva tört ki a faun a pagonyból (versek, Budapest, 1927)
  • Az ember ellen.Marconnay Tibor72új verse; Első Kecskeméti Ny., Kecskemét, 1934
  • Világtükör. 101 magyar, 8 német vers és 12 Heredia fordítás; Nyugat, Bp., 1936
  • Az idők kertje (szonettek, Budapest, 1938)
  • Új nap. A költő hetedik verskötete: 100 új vers; Kultúra Ny., Pécs, 1940
  • Nincs híd a szakadék fölött (regény, Budapest, 1940)
  • Csillagos ég (versek, Budapest, 1941)
  • Dicsőséges zsákmány; Stádium, Bp., 1942(Műfordítások)
  • Budapest, magyar tájak, barátaink. Szemelvények Marconnay Tibor verses és prózai munkáiból. 1921-1942; ill. Kondor László, M. Regős Ferenc; Stádium, Bp., 1942
  • Sugaras őszi nap; Magvető, Bp., 1963
  • Éltem, hogy írjak; Magvető, Bp., 1978

 

50 éve, 1970. 10. 16-án Bükön, az egykori Takáts-villában nyílott meg az Öregek Napközi Otthona Pócza Jenőné irányításával.

45 évvel ezelőtt, 1975. október 18-án hunyt el Sopronban Kelényi Ferenc pedagógus, helytörténész; a Soproni Óvóképző Intézet tanára, a Soproni Szemle olvasószerkesztője. Szakonyban született 1916. február 4-én.

30 éve, 1990-ben alakult meg a Csepregi Vegyeskar.

30 évvel ezelőtt, 1990 őszén alakultak meg újra a települési önkormányzatok. A testületek, kihasználva az akkori kormány minden önkormányzatot hathatósan támogató politikáját és a kisebb-nagyobb helyi adóbevételt, magasabb szintre emelték a korábbinál jóval önállóbbá váló településük fejlődését.

25 éve, 1995-ben kapott ismét városi rangot Csepreg.

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.