2020. szeptember 19. szombat
[Répcevidék]

Évfordulók 2020.

Sági Ferenc
Évfordulók 2020.

325 évvel ezelőtt, 1695. február 18-án hunyt el Pozsonyban Széchényi György esztergomi érsek a család gazdasági és politikai hatalmának megalapozója. A nagycenki és környékéhez tartozó volt Nádasdy vagyonhoz zálogbirtokként 1678-ban jutott, véglegesen csak 1711-ben került leszármazottai birtokába. Szécsényben született 1603 körül.
200 éve, 1820. 02. 26-án született Pakrácon daruvári Jankovics Gyula gr. csepregi, büki, bői, stb. földbirtokos, horvát- magyar politikus. (+ Achenkirchen [Tirol] 1904.)

200 éve, 1820. 10. 26-án Nyéken született Szente György (+Alsó-Bükön 1885. 09. 24.) ev. kántortanító, költő, közéleti ember. 45 évig dolgozott Alsó- Bükön. 1870-ben kezdeményezésére alakult meg a Hárombüki Casinó Egylet, a későbbi Olvasó Egylet. Részletes életrajza olvasható Szabó József: A Büki Evangélikus egyházközség története c. műben.
200 évvel ez előtt, 1820. 12. 13-án, Bécsben elhunyt Széchényi Ferenc gr. (sz.: 1754. 04. 28-án, Széplakon) földbirtokos, államférfi, aranygyapjas lovag, Széchenyi István édesapja. II József uralkodása alatt különböző fontos tisztségeket töltött be. „1798. április 6-án Somogy vármegye főispánja lett, és mint királyi biztosra, reá bízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. 1799. október 1-jén a Hétszemélyes Tábla elnöke, december 6-án királyi főkamarásmester, december 23-án helyettes országbíró lett. 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló [horpácsi] gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki... Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási" idejének. (Wikipédia)

190 éve, 1810. március 9-én halt meg Pozsonyban Horváth Mihály, SJ egyetemi tanár (Horvátzsidányban született 1728. 09. 29-én.) 1766-ban Győrben gimnáziumi tanár volt, majd Nagyszombatban, később Pozsonyban az egyetemen tanított. Hat latin nyelvű könyve és egy könyvfordítása jelent meg.
160 évvel ezelőtt, 1860. február 18-án született Karcsay Lajos festőművész a Vas megyei Kiskölkeden. Az egyházasrádóczi és erdőkarcsai Karcsay családnak Nagygeresden volt a kúriája és birtoka. A művészi pályához érzett kedvet, és az érettségi után Münchenbe utazott, s három évig a művészeti akadémián tanult. A következő években Münchenben, Berlinben és egy ideig Párizsban tartózkodott. 1886-ban az „Almaszüret" című nagyméretű festményéért Ráth-díjjal tüntették ki. 1887-ben Budapesten, az őszi tárlaton négy képét is kiállították. A „Boszorkánykonyha" című festményét felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak ajándékba. Az intézmény már akkor is helyhiánnyal küzdött, ezért nem fogadták el. Müncheni tanulótársa, Lyka Károly szerint Karcsayt más csalódás is érte, és szakított a festészettel. 1890-ben hazatért Nagygeresdre. Ott özvegy édesanyját segítette, gazdálkodott, filozófiai könyveket olvasgatott. Nagygeresden hunyt el 1932. február 11-én. (https://www.szivk.hu/karcsay-lajos/ alapján)

150 éve, 1870. 02. 08-án született Csepregen Frank István (+1917. 11. 29.) piarista tanár, a nyitrai főgimnázium igazgatója és a rendház főnöke. (Részletes életrajzát 2017-ben ismertettük.)
150 évvel ezelőtt, 1870. február 22-én született Nagycenken ifj. Riedinger Károly gazdasági mérnök, Bük és Nagycenk díszpolgára. 1894-től dolgozott a (felső)büki cukorgyárban, melynek utolsó igazgatója lett. 1931. és 1936. között a Nagycenki Cukorgyár igazgatója volt. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának közel negyven évig, majd évekig a Vas megyei törvényhatóságnak is virilisként tagja lett. 1943-ban pedig megválasztották a Vas vármegyei munkabérmegállapító bizottság elnökének. 1949. szeptember 3-án hunyt el Szombathelyen.
150 éve, 1870. 09. 15-én született Csepregen és 80 éve, 1940. 09. 16-án ugyanott hunyt el Zauf János elemi iskolai tanító, igazgató. „Középiskoláit Kőszegen végezte, a tanítói oklevelét 1891-ben Sopronban szerezte meg. Ezután előbb Csepregen, az adóhivatalban dolgozott, majd a katolikus elemi fiúiskola tanítója lett. 1927-től ugyanitt igazgató tanítóvá nevezték ki. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott: a csepregi községi képviselőtestület tagja, a Sopron megyei törvényhozás tagja, a csepregi önkéntes tűzoltó testület jegyzője, a csepregi járási ipartestület jegyzője, a csepregi iparoskör titkára, a hadiözvegyek és árvák segélyező bizottságának elnöke, a csepregi gazdakör titkára, a csepregi katolikus esperesi kerület néptanítói egylet könyvtárosa... A Katolikus Ifjúsági Legényegylet már 1903-ban megalakult Csepregen, ennek első titkára Zauf János volt. 1904-ben népkönyvtárat, 1906-ban székházat hoztak létre a településen. A legényegylet tagjai gyakran (többnyire évente) mutattak be itt színdarabokat Zauf János vezetésével." (Wikipédia) A Csepregi Rk. Fiúiskolában 1903 őszén indult meg az iparostanoncok képzése, melyben Zauf János is részt vett esténként. Ő kezdeményezte és segítette Csepregen és a járás három másik településén az iparos körök megalakítását.
125 éve, 1895. 05. 07-én hunyt el Közép-Bükön Hetyésy Pál földbirtokos (szül. Közép-Bükön 1823. 01. 04.) 1848/49-ben honvéd hadnagy és élelmező tiszt volt a 103. honvédzászlóaljnál a Tiszai hadseregben a hátszegi fegyverletételig (1849. aug. 21.) Később szülőhelyén gazdálkodott, a kiegyezés után egy ideig ülnök volt Sopron megye árvaszéknél.
125 éve, 1895. 04. 21-én született Füles-en (ma Nikitsch Ausztriában) Somogyvári (Freissberger) Gyula (+1953. 02. 12.) író, újságíró, országgyűlési képviselő. 1920-ban a Magyar Távirati Iroda (MTI) vidéki osztályának osztályvezetője lett, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója. A hangjáték műfajának magyar elnevezője és magyarországi meghonosítója. Történelmi regényei, versei ma is nagyon népszerűek.

120 évvel ezelőtt, 1900 áprilisában volt az évszázad egyik legnagyobb árvize. A kiáradt Répce is sok települést elöntött. A nagy árvíz során a Felsőbüki Cukorgyár területén is 85 cm volt a víz magassága.
110 évvel ezelőtt, 1910. április 18-án hunyt el Budapesten Munczy Lajos cigányprímás, majd világhírű hegedűművész. Sajtoskálon született, 1846-ban. „Egy csepregi zenésztársaság"-gal és ekkor Alsószoporon (később: Alszopor, ma Újkér falurésze) élő családtagjaival került Sopronba 1861-ben. Újabb személyekkel kibővülve a „városnak hamarosan megbecsült tagjai lettek." Munczy Lajos feleségül vette Tschürtz Elvinát, az egykori városi árvagondnok lányát. Az ifjú tanítónő - Esterházy Pál herceggel együtt - támogatta férje tanulmányait a bécsi konzervatóriumban. Az iskola elvégzése „után két évig a bécsi operaház zenekarában játszott." Ott és „az Esterházyak udvari zenekarának első hegedűse volt Kismartonban." Az 1880-as években „inkább a kalandosabb, és jövedelmezőbb világjárást választotta [a monarchia-béli és német fürdőhelyeken, s városokban, Norvégiában, Portugáliában és Amerikában turnézott, részben] családtagjaiból álló zenekarával. Koncertjeikkel, szórakoztató muzsikájukkal hazánknak hírnevet, maguknak vagyont szereztek. Ez utóbbiból Munczy Lajos Budapesten házat vásárolt és Sopronban is építtetett egy öt szobás otthont a Deák tér 30. szám alatt." Fővárosunkban a Royal Orfeummal kötött szerződést és szerepelt zenekarával együtt. (Forrás: D. Szakács Anita és dr. Baranyai Lenke tanulmánya.)
100 éve, 1920-ban alakult meg a Büki Testedző Kör (BTK). A 75 éves jubileumon, 25 éve, 1995. szeptember 12-én került átadásra/ felavatásra a Büki Sportcsarnok.
100 évvel ezelőtt kezdte működését a nagyobbik csepregi téglagyár. 1920-ban Kadnár Antal létesítette, majd fia, Ferenc működtette az államosításig. 1978-ban állították le a termelését.

 

100 éve, 1920. 06. 04-én írták alá a Versailles melletti Trianoni palotában a hazánk számára megalázó „békeszerződést". A nagymérvű terület- és népességvesztést hozó okmány a Csepregi járásból csak Ólmod községet ítélte Ausztriának, de csere folytán 1922-ben visszakerült Magyarországhoz. A szomszédos és közeli községek jelentős része közvetlenül a két ország új határa mellé került.
100 éve, 1920 szeptemberében kezdte meg működését a jelentős térségi szerepet betöltő Csepregi Polgári Iskola. Tanárainak egy része a Trianoni határon túli magyar településekről került a járási székhelyre.

90 éve, 1930-ban egyesült Simaság néven Felsőság és Simaháza.
90 évvel ezelőtt hozták létre a Csepregi Levente (fúvós)zenekart, 40 éve alakult újra a felnőtt Csepregi Fúvószenekar.
85 évvel ezelőtt, 1935. március 2-án született Alszoporon (ma Újkér falurésze) Szopori Nagy Lajos irodalomtörténész, az ELTE professzora. A finn irodalom kutatója, kiváló fordítója és fáradhatatlan propagátora volt, aki méltán nyerte el a legmagasabb finn irodalmi kitüntetéseket. Budapesten hunyt el, 2005-ben.
80 éve, 1940-ben született Horvátzsidányban dr. Horváth Iván (+ 2002. Acsádon) plébános, író, helytörténeti kutató. Hatalmas néprajzi anyagot gyűjtött össze a Répce-vidék horvát községeiben.
80 éve, 1940. április 15-én Sopronnémetiben hunyt el Nagy Lajos (sz. Nemesládony, 1867. 02. 14.) evangélikus lelkész, író-költő.
75 éve, 1945. 10. 20-án hunyt el Budapesten dr. csepregi Horváth János (szül. Csepregen, 1853. 03. 01.) politikus, ügyvéd, szövetkezeti vezető. Havilapunkban és elődlapunkban is már részletesen ismertettük életrajzát, munkásságát.

70 éve, 1950. 02. 01-vel, Sopron megye és a Csepregi járás megszüntetésével egy időben a járás 16 települését Vas megye három járásához, nyolcat a Soproni, négyet a Kapuvári járáshoz csatoltak.
70 évvel ezelőtt, 1950-ben egyesült Egyházasfaluval Keresztény.
70 éve, 1950. 05. 01-én hunyt el Keszthelyen Horváth Anzelm István, OSB (szül.: Csepreg, 1901. dec. 24.) magyar-latin szakos gimnáziumi tanár. 1920-ban lépett be a bencés rendbe. Kőszegen, Budapesten, Esztergomban tanított. 1934-ben a São Paulóban a brazíliai magyarok lelkésze lett. Számukra könyvet szerkesztett Szt. Istvánról és imakönyvet állított össze társaival. 1942-ben hazatért, s Komáromban, majd ismét Kőszegen volt gimnáziumi tanár, 194 -1950-ig pedig Zalaapátiban házgondnok.
50 éve, 1970. 10. 16-án Bükön, az egykori Takáts-villában nyílott meg az Öregek Napközi Otthona Pócza Jenőné irányításával.
30 éve, 1990-ben alakult meg a Csepregi Vegyeskar.
30 évvel ezelőtt, 1990 őszén alakultak meg újra a települési önkormányzatok. A testületek, kihasználva az akkori kormány minden önkormányzatot hathatósan támogató politikáját és a kisebb-nagyobb helyi adóbevételt, magasabb szintre emelték a korábbinál jóval önállóbbá váló településük fejlődését.
25 éve, 1995-ben kapott ismét városi rangot Csepreg.

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.