Évfordulók 2015.

szintén répcesíki Cirákot, Felsőságot (ma Simaság), Undot, Zemerét, a mai Répceszemere elődjét.
625 éve, 1390-ben
- Zsigmond király elzálogosította Csepreg városát és sok környékbeli települést a Kanizsai családnak, melyek 1401-ben véglegesen a család tulajdonába kerültek. Ennek következtében Csepreg szabad királyi városból (civitas) mezőváros (oppidum) lett.
- Említi oklevél először Lakot, a mai Répcelak elődjét.
600 évvel ezelőtt, 1415-ben említették elsőként az oklevelek Zenthgerget, a mai Répceszentgyörgyöt.
200 évvel ezelőtt, 1815-ben született:
- Nemesládonyban Selly (Schelly) Sámuel katonatiszt, az 1848-49-es szabadságharc honvédszázadosa. A komáromi csatában halt hősi halált 1849. július 2-án.
- Csorbán Markusovszky Lajos (+ Abbázia, 1893.) orvos, egészségügyi szervező. 1848-ban kórházi orvos és Görgey seregében törzsorvos volt. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, melyet 32 éven át szerkesztett. Közben egy ideig az egészségüggyel foglalkozó minisztériumban is dolgozott, majd egyetemi magántanár lett. Vasegerszegen kastélyt vásárolt, ahol szabad idejében szívesen tartózkodott. Kívánsága szerint e község temetőjében hantolták el.

175 éve, 1840-ben Németkeresztúron [ma Deutschkreutz Burgenlandban] született (+ 1910-ben Bükön) id. Riedinger Károly, a büki cukorgyárgyár egyik gépmestere. A részvénytársaság nagycenki gyárából került 1872-ben a büki üzembe, melynek hamarosan művezetője, majd gazdaságának tiszttartójává vált. 1895-től tagja lett az első Soproni Serfőzde és Malátagyár Rt-t irányító 5 tagú végrehajtó bizottságnak is. Nevét büki találmánya, a róla elnevezett répaúsztató és mosó rendszer - büki nevén: a rina - tette ismertté a cukoriparban. A szabadalmaztatott, s Európa és Amerika számos országában alkalmazott találmányt részletesen Pólya Gyula mérnök ismerteti a Büki Városi Könyvtárban megtalálható kéziratában.
150 évvel ezelőtt,
- 1865 01 31-én szül. Alsóbükön (+1953. Zsédeny) dr. Berzsenyi Jenő jogász, publicista. A szigetvári járásbíróságról Pécsre, majd Siklósra helyezték, ahol 1909-től vezető járásbíró lett. 1921-ben történt nyugdíjba vonulása után Keszthelyen ügyvédként dolgozott. 1932-től Zsédenyben gazdálkodott. A keszthelyi evangélikus gyülekezet 1922-ben jogtanácsosává választotta. Később a tolna-baranyai esperesség főjegyzőjeként, később a zalai esperesi kerület főfelügyelőjeként tevékenykedett 1937-ig. Jogi, társadalom- és egyháztudományi, gazdasági cikkei, elbeszélései és színi kritikái jelentek meg különböző helyi lapokban.

- 1865. szeptember 21-én nyílt meg a Sopron-Szombathely-(Nagy)Kanizsa, az ún. Déli vasútvonal.
115. éve, 1900-ban ünnepelték a Magyar Római Katolikus Egyház és az állam fennállásának 900. évfordulóját. A Győri püspökség Locsmándi főesperességéhez tartozó Csepregi esperesség területén a legnagyobb rendezvény augusztus 15-én a csepregi Nagyboldogasszony búcsúi szent mise volt, melyen ötezer zarándok és helyi hívő vett részt.
50 évvel ezelőtt, 1965 tavaszán rekordmennyiségű eső esett Nyugat-Magyarországon és Kelet-Ausztriában, mely nagy árvizet okozott a folyókon és patakokon, közte a Répcén és vízgyűjtője patakjain is. Településeink jelentős részén több száz ház lakhatatlanná vált. A helyi, s országos összefogás és segítség lehetővé tette, hogy valamennyi kárt vallott család az év végére új lakásba költözhetett.

100 éve, 1915. február 27-én született Káptalanvisen (ma Répcevis falurésze) Szabó József tanár, Bük és a szűken értelmezett Répce-vidék helytörténeti kutatója. A Kőszegi Tanítóképző elvégzését követő kétévi állástalanság után „1939-ben lett a büki katolikus iskola tanítója, később tanár és igazgatóhelyettes az állami általános iskolában. Már a háború előtt, majd az orosz hadifogságból hazatérve ismét egyik főszervezője volt a falu közművelődésének. Munkásságának legmaradandóbb eredménye - a tanítványok nemzedékeire tett hatásán kívül - az a sokkötetnyi néprajzi és helytörténeti írás, amelyben több évtizedes gyűjtő- és kutatómunkájának eredményei tárgyiasulnak. Sok írása jelent meg a különböző lapokban, s négy önálló kötete is napvilágot látott. Hagyatékát - kéziratban maradt munkáit és számos archív fényképnegatívot - ... megvásárolta a[z akkor] nagyközségi önkormányzat" (Gyurácz F. Bük, 2000.) Ezeket az anyagokat a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár őrzi, s a jubileumi évben, majd a következő időszakban is folyamatosan kiadni tervezi.

50 évvel ezelőtt, 1965. május 1-jén hunyt el Szarvkőn [ma: Hornstein] dr. Sedlmayr Kurt növénybiológus. (Szarvkőn született 1900. augusztus 31-én.) Tanulmányainak befejezése után a Csepreghez tartozó kincsédpusztai birtok intézője lett. Majd 1924-től a Nagycenki Cukorgyárak Rt. büki gazdaságának meggyespusztai növénynemesítő üzemét vezette. 1930-ban a Sopronhorpács melletti kislédeci határban bérelt, majd saját tulajdonú területen folytatta a gazdálkodást és a növénynemesítést. Új, a mi éghajlati viszonyainknak megfelelő cukorrépa-fajtákat kísérleteztek ki az Európa-szerte ismertté vált kutatóintézetében. A II. világháború alatt takarmánynövények nemesítésével is foglalkoztak. 1950-ben önként felajánlotta üzemét és berendezését az államnak. Cserébe kinevezték a birtokai helyén létrejött Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság igazgatójává. 26 éves sopronhorpácsi tevékenysége alatt 18 államilag elismert növényfajtát nemesített ki az általa vezetett gazdaság. Sikeres munkáját kétszer is Kossuth-díjjal ismerték el, s 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Az 1956-os forradalom bukása után családjával együtt Ausztriába távozott.
50 évvel ezelőtt építették ki és 1965. december 15-én kapcsolták be a határőrizetbe az S-100-as mintájú elektronikus jelzőrendszert (EJR) a nyugati határszakasz legfontosabb irányainak lezárására 10 őrs területén.
25 évvel ezelőtt, 1990 őszén alakultak meg újra a települési önkormányzatok. A testületek, kihasználva az akkori kormányok minden önkormányzatot hathatósan támogató politikáját és a kisebb-nagyobb helyi adóbevételt, magasabb szintre emelték a korábbinál jóval önállóbbá váló településük fejlődését.
20 éve, 1995-ben kapott ismét városi rangot Csepreg.
10 éve, 2015. április 21-én alakult meg a Büki Művelődési- és Sportközpont, Könyvtárban a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás a csepregi statisztikai kistérség 17 települése képviselő testületének egyhangú döntésével. A társulás tanácsa április 27-én tartott ülésén elnöknek Horváth Lajost, Bük polgármesterét, elnökhelyettesnek Molnár Sándor csepregi és Kálmán József hegyfalusi, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökének pedig Bokor Endréné nemesládonyi polgármestert választotta.