2021. március 2. kedd
[Répcevidék]

Egy kis utazás

Kissné

Napjainkban egyre többen beszámolnak kirándulásaikról, élményeikről, ünnepeikről, életük fordulópontjairól stb. Az egyik a közösségi oldalon Egy kis utazás címmel Tömördről olvashatunk, s csodálhatjuk meg a szép képeket.
A Kék Túra útvonalán 2021. 01. 08-13. között született bejegyzéseket szeretném megosztani a Répcevidék olvasóival. (https://www.facebook.com/egykisutazas) Talán többen kedvet kapnak ahhoz, hogy ellátogassanak hozzánk, mások pedig nosztalgiáznak, s örülnek, hogy olvashatnak rólunk.

2021. 01. 08.
Új nap, új úticélok! Tömördre érkezünk, miután a Kőszegi-hegységet elbúcsúztattuk a tőzegmohás láp és az Őz-kút érintésével. A pecsételőpontot a Szent Ilona-templom melletti kellemesen kialakított pihenőnél találjuk. Még mielőtt körbejárnánk a barokk épületet, letelepszünk a kényelmes padokon, és az újabb pecséttel a zsebünkben megebédelünk. Jó étvágyat!
Első körben unalmas kis falunak gondoltuk, de az Ilonavár történetével, a Chernel-kastélyépületekel és parkkal, a templomával, a Gradics-forrással nagyon figyelemreméltó kirándulóhely!

Tömörd neve az ótörök temir vagy temür (vas) szóból eredeztethető. A gyönyörű fekvésű község első írásos említése 1233-ból származik. A török csapatok Kőszeg és a végvárak ellen vívott harcaiban Tömörd lakossága is sokat szenvedett és végül elnéptelenedett. A korábbi lakosság helyére török hódítások elől menekülő horvátok érkeztek. Innentől kezdve a község döntően horvát nemzetiségű faluvá lett, ahol a mindennapok során a grádistyei horvát nyelvet beszélték az itt lakók. Ma már kevésbé használják a horvát nyelvet.
1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12-13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek (Ilonavár). Nem messze áll egy barokk stílusú Szent Ilona-szobor.


2021. 01. 11.

Tömördön a kiskastély rendkívül kellemes meglepetés volt. Bár nem tudtunk bemenni az épületbe, és körülnézni, ám egy kívülről szépen felújított, kellemes hangulatú kastélyépületet járhattunk körbe.

A kúriát Chernel György táblabíró építette 1780 körül klasszicizáló-későbarokk stílusban, halálát követően fia, Chernel Antal örökölte. Az 1945-ös államosításig a család tulajdonát képezte és lakóházként használta. A kúria egészen 1990-ig lakóházként szolgált, majd magántulajdonba került, jelenleg üres. Parkja összefügg a Chernel kastély parkjával.
2017-ben részleges felújításra került sor, azóta is üresen áll, nem látogatható.


2021. 01. 12.
Tömördön a Chernel-kastély épülete jelenleg felújítás alatt áll.

XVII. századi, barokk alapokra építették a Chernel-kastélyt 1809-ben, klasszicista stílusban. Az utcafronton két, a kert felől egyszintes, téglalap alaprajzú épületen copf stílusú részletek láthatók. A Chernel-kastély parkjában számos fenyőfajt telepítettek: kolorádófenyő, óriás jegenyefenyő, görög jegenyefenyő és a szerb luc él itt, és megcsodálhatunk egy hatalmas kéttörzsű páfrányfenyőt is.
A község a XIV. században a kőszegi várhoz tartozott, és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van, az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé (a kiskastély).
Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája 1809-ben építtette a régi kastély helyén klasszicista stílusban. A II. világháborút követően a kastélyban lakásokat, majd 1962-ben kultúrházat alakítottak ki, majd egy keramikus házaspár lakott itt, alkotóházként működött. Ezután 2019-ben új tulajdonosa lett, aki teljes egészében elkezdte felújítani. A felújítások azóta is folynak. Parkja a kastéllyal egyidős.
Kronosztikont (verses kronogramma, azaz olyan, az épületek vagy egyéb építmények homlokzatán, elején elhelyezett, az építésre, építtetőre utaló, általában latin nyelvű, verses felirat, amelynek nagyobb mérettel vagy színezéssel kiemelt betűit római számokként összeadva egy évszámot kapunk; ez többnyire az építés, felújítás, felszentelés, felavatás dátumát adja meg) látunk a homlokzaton, vagyis a latin szövegből összeolvasható nagybetűk kiadják az évszámot: 1809. Ekkor épült a kastély, Chernel György ekkor kötött házasságot Zmeskál Terézzel. A két család címere is jól kivehető a bejárat fölött. A férj úgy gondolta, emléket állít a szintén abban az évben Győrnél megesett napóleoni csatának is, ahova ő maga is elment karddal, hogy megvívjon a franciákkal. A frenetikus győzelem miatt örökítették meg a sikert az ifjú pár otthonán. A homlokzat felirata: „a franciákkal a béke megköttetvén, azok elvonultak a Rábától és a Dunától".

2021. 01. 13.
Tömördön több időt töltöttünk, mint terveztük, de egyáltalán nem bántuk meg! A két Chernel-kastély között rátaláltunk a csinos, felújított kúriára is.

Lenck-féle kúria (népnyelv szerint kastély). Parkosított előkertje mára már eltűnt, a nevezetes soproni Lenk (másképpen: Lenck) család tulajdonában volt. Napjainkban a község faluházaként üzemel, kulturális rendezvényeknek, helyi összejöveteleknek ad helyet.


2021. 01. 14.
Tömörd megtetszett nekünk! Még most januárban is visszatértünk, hogy felelevenítsük a tavaszi-nyári túránkat. Az Ilonavölgyben egymáshoz közel lévő Szent Ilona-szobor és Gradics-forrás jól kitáblázott, könnyű megközelíteni. Ha éppen nem kéktúrázunk, környékbeliként egy kellemes délutáni kirándulásra tökéletes célpont.
A Szent Ilona-szobor, a Gradics-forrás és a mellettük lévő Ilonavár, melyet jelenleg erdő borít. Árpád-kori favár létezését feltételezik a szakemberek. Helyi hagyomány szerint pedig a szobor helyén volt régen a falu, és ezen a helyen a középkorban egy templom állt.
Ilona-vár: A falutól nyugatra az Ilona-patak völgyének déli oldalán az ún. Gradics-erdőben három oldalról meredek lejtőkkel határolt dombnyúlványon van a várhely. Tengerszint feletti magassága 243 m, 30 m-es meredek lejtőkkel magasodik a völgy fölé.
Távolsága a falu templomától légvonalban 1 km, a helyi hagyomány szerint a 400 méternyire keletre eső Szent Ilona-szobor körzetében volt régen a falu, a szobor helyén állt a templom (középkori téglatörmelék és edénytöredékek találhatók). A területet jelenleg erdő borítja, jól áttekinthető.


A három oldalról meredek lejtőkkel határolt dombnyúlvány északi végén egy 35x25 méteres ovális területet vettek körül egy 14-18 m széles és 2-3 m mély szárazárokkal. A belső terület déli részén állhatott valamilyen - valószínűleg fa - épület. A védett terület mérete: 0,07 ha.
A falut 1233-tól kezdve említik oklevelek, a Tömördi család birtoka volt.
Szent Ilona-szobor: A barokk stílusú Szent Ilona-szobrot 1680 táján állították fel, amit az ott talált, állításakor elhelyezett I. Lipót-pénzekből tudunk.
Szent Ilona Nagy Konstantin császár anyja volt. A legenda szerint szentföldi zarándokútja során megtalálta Jézus és a két lator keresztjét, ezért mindig kereszttel ábrázolják.

 

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.