Egy éjszaka, mikor minden lehetséges: Halloween

A Halloween, vagyis Mindenszentek estéje, az Egyesült Államokból indult. (All Hallows magyarul Mindenszentek.) Előestéje (angolul „All Hallows Eve", rövidítve: Halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Halloween azonban az egyik legrégibb ünnep, melynek évszázados történetisége kevésbé ismert. A régi hiedelmek szerint ezen az estén gonosz erők vették át a hatalmat, vámpírok, boszorkányok, szellemek keltek életre.
A kelta újévet november 1-jén ünnepelték egy nagy fesztivállal, amely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. Az újév előestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain (a kelták napistene) összehívta a halottakat. Különböző formákban jelentek meg; a rossz lelkek állatok figuráit öltötték fel, főként macskákét.
835-ben a római katolikus egyház november 1-jét Mindenszentek ünnepének nevezte ki. Majd később az egyház november 2.-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította. Ezek a napok a halottakra való emlékezés ünnepei nálunk. Tûzgyújtással, felvonulással ünnepelték, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tûzik az elhunytak sírjára. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek az asztalon. Kenyeret, sót, és vizet tettek az asztalra. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak körülnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Innen ered, hogy a babonás emberek elkezdtek lámpásokat rakni a házuk elé vagy az ablakukba.