2022. június 26. vasárnap
[Répcevidék]

Auguszt Imre tragédiája a Kőszeg és vidéke c. hetilapban megjelent tudósítás alapján

Az 1914. augusztus 2-án megjelent lap így számol be a történtekről:

 

„Gyilkosság, öngyilkosság.
Borzalmasan megdöbbentő eset történt hétfőn városunkban, a város alsó erdejében. Hárs István erdőmester, Jagits Imre számvevő, Auguszt Imre városi képviselő, erdei bizottsági tag megjelentek ott a nemescsói erdei vágás idei fatermékének átvétele végett. Kéry József erdőőr elkésve érkezett oda s mikor az erdőmester kérdésére azt felelte, hogy az éjjel mulatott, azért késett el s azt is látta, hogy nem egészen józan állapotu, többet nem nem is beszélt vele, hanem folytatta az átvételi munkát. A bizottsági tagok egymás mellett állottak, mikor hirtelen lövés dördült el. Megrémülve látták, hogy Auguszt Imre néhány jajkiáltással elterül s amint a lövés irányába néztek, azt látták, hogy Kéry erdőőr mintegy 15 lépés távolságban ujra feléjük céloz. E pillanatban földhöz vágta magát Hárs erdőmester és ennek láttára Kéry gyors iramban elsietett a város irányában. Hozzájuk sietett Treiber Antal hámori fakereskedő és megborzadva látták, hogy Auguszt Imre, a polgármester öccse élettelenül fekszik a nedves talajon. Azonnal kocsira szálltak és Nemescsó községbe hajtattak, honnét Zsigmond Ernő körjegyző útján értesitették a rendőrkapitányt és a hazautazáshoz karhatalmat kértek. Időközben ugyancsak a rendőrségnél jelezték, hogy a városi téglagyár előtti puskaportorony közelében Kéry József erdőőr fekszik holtan. A rendőrhatóság azonnal kiküldötte a helyszinére Somogyi István rendőrbiztost, dr. Kovács István v. t. főorvost és két rendőrt és mire kiértek megkapták az utánuk küldött kerékpáros rendőr azon jelentését, hogy Auguszt Imre megkeresésére is induljanak. Nemescsóra küldönc vitte az erdei bizottságnak a hirt, hogy hazajöhetnek karhatalom nélkül is. Az eljárt hatósági kiküldöttek megállapitották, hogy Kéry József erdőőr vadászfegyverével sziven lőtte magát és azonnal meghalt. Az alsó erdőben megtalálták Auguszt Imre már megdermedt hulláját. Utóbbit lakására szállitották, előbbit a temető halottas kamarájába. Az esetről értesitett kir. ügyészség a temetési engedélyt megadta. A mezőn és erdőben Kéryvel találkozott néhány munkás beszélte, hogy Kéry izgatottan elmondta, miszerint két embert lelőtt, de még egy harmadik is sorra kerül. Ebből azt következtetik, hogy a polgármestert is ki-kiszemelte áldozatának s azért is, mert a délutáni órákban rendesen a téglagyár körül szokott járni s mint Kéry felettes hatósága gyakran
intézte ennek fegyelmi ügyeit s e miatt ugy főnökére, mint az erdei bizottságra vonatkozólag gyakran tett fenyegető kijelentéseket. Kéry örökösen elégedetlen, felebbvalóival szembe helyezkedő volt és erdőőrtársaival is rosszakaratu. Ez még fokozódott, mikor ugyanezen okból a felső erdőből az alsó erdőbe helyeztetett át. Különösen Auguszt Imre és Szova Ferenc bizottsági tagokban képzelte ellenségeit. Mult évben még arra is elragadtatta magát, hogy egyik helyi lapban felebbvalói és az erdei bizottság ellen nyilttéri közleményt tett közzé a „Günser Anzeiger"-ben, melyben erdőőrtársait is meggyanusitotta, akkoriban általános megbotránkozást szült e közlemény megjelenése s igen elitélőleg nyilatkoztak e lapról, melynek kiadója ugylatszik nem volt tisztában azzal, hogy egy alkalmazottra nézve sulyos következményekkel jár az ilyen közlemény megjelentetése. Kéry ellen megindult a fegyelmi eljárás és az alispán 60 korona pénzbirságra és erdőőrtársaitól való bocsánatkérésre itélte. Ez utóbbit nem volt hajlandó megtenni. Nem használt az erdőmester minden rábeszélése és az ebbeli eljárás formai megkönnyebbitése. Mindig makacs természete ugylatszik már ekkor megállapodott e szörnyü elhatározás végrehajtásában. A város közönsége körében általános részvétet keltett Auguszt Imre e szomorú kimulása. Voltak, akik lebeszélték a bizottságban való közremüködéstől, de hasztalan. Annyira szivvel-lélekkel teljesített minden közérdekü szolgálatot, hogy a fenyegetések sem tartották vissza vállalt kötelességteljesitésétől. Mindig és mindenütt nagy buzgóságot, sajnos sokszor fékevesztett tulbuzgóságot és kiméletlenséget fejtett ki munkálkodásában s örökös gyanuskodás volt az ő szerencsétlen természete. Szivós, kötelességtudó, önérzetlen polgár volt, akit minden közügy forrón hevitett. Szerdán végbement temetésén a zuhogó eső dacára e város polgárai impozáns nagy számban kisérték utolsó útjára s meleg részvétet tanusitott hátramaradt neje és 4 gyermeke valamint gyászoló polgármester bátyja iránt. Elhantolása után öngyilkossá lett gyilkosát temették el, ki feleségét s három gyermeket hagyott hátra nagy szegénységben, mert az utolsó években igen könnyelmü életet folytatott."

Az 1925. július 26-i lapszámban az alábbiakat olvashatjuk:

 

„Auguszt Imre emlékmüvének leleplezése tárgyában a helyszinen tartandó ünnepi közgyülésre a polgármester kibocsájtotta a meghivókat. A közgyülés délután 4 órakor veszi kezdetét és azok, akik kocsikon mennek az ünnepély helyére ½ 4 órakor gyülekeznek a városháza előtt. Az ünnepség iránt a nagyközönség körében is élénk érdeklődés nyilvánul meg és azért jó idő esetén igen sokan vesznek részt az ünnepségen. Kedvezőtlen időjárás esetén a leleplező ünnepség jövő vasárnapra marad."


Az 1925. augusztus 2-i lapban foglalták össze az emlékmű avatását:

 

„Auguszt Imre emlékkövének leleplezése.
Igazán kellemes idő kedvezett azon szép ünnepségnek, mely az Alsóerdőben játszódott le mult vasárnap délután. Auguszt Imre emlékkövét leplezte le Kőszeg város képviselőtestülete és ez alkalomból a polgármester a helyszinére rendkivüli közgyülést hivott össze, melyen nemcsak a képviselőtestület tagjai jelentek meg elég szép számban, hanem a város közönségéből is sokan keresték fel az ünnepség szinhelyét, mely az Alsóerdő egyik legszebb részletén terül el, hol egy nagy rétterületen áll a hatalmas emlékoszlop, körülültetve apró fenyvesekkel és ezalkalomból szépen feldiszitve igazán ünnepélyes képet mutatott.
Magáról a közgyülésről leközöljük a felvett jegyzőkönyvet, mi magában véve is érdekes, de meg azért is, mert hiszen az Isten szabad ege alatt nem igen szoktak városi közgyüléseket tartani. Tehát a rendkivüli események, rendkivüli helyzetet is teremtenek. Lássuk szószerint a jegyzőkönyvet:
»Jegyzőkönyv. Felvétetett Kőszeg szab. kir. r. t. város képviselőtestületének 1925. évi julius hó 26-án tartott rendkivüli közgyüléséről. Jelen vannak: Jambrits Lajos polgármester, dr. Nagy-Ebeling Miklós gazd. tanácsnok, Jagits Imre főjegyző, Mészáros Antal erdőmester, Csapodi Kálmán pénztárnok, továbbá Sulyok Ferenc, Tangl Adolf, Wurst Kamill, Szova Ferenc, Flamisch Gusztáv, Jesztl József, ifj. Róth Sándor, id. Róth Sándor, Róth Jenő, Stipkovits István, Müller Ferenc, Eitner Imre, Wiedemann Béla, Auguszt János és Wurst József képviselőtestületi tagok. Képviselőtestületi tagok a városháza előtt gyülekeztek délután 4 órakor, ahonnan a polgármester vezetése alatt a város Alsóerdejében, a helyszinére vonultak hosszu kocsisorban, az ülés egyetlen tárgyának helyszinén való letárgyalására. Ott a helyszinen a kiszállt képviselőtestületet nagyszámu érdeklődő közönség, a kőszegi Concordia dalárda és Auguszt Imre rokonsága és családja várta. A polgármester a rendkivüli közgyűlést, amely rendkivüli tárgyánál fogva rendkivüli helyen, a felállitott emlékmű előtt tartatik meg, a Hiszekeggyel megnyitja - mit megelőzőleg a dalárda énekelt igen szépen -, a jegyzőkönyv vezetésére Jagits Imre főjegyzőt, a jegyzőkönyv hitelesitésére pedig Auguszt János, Szova Ferenc, Müller Ferenc, Róth Jenő és Tangl Adolf képviselőtestületi tagokat hivja fel. Utána Jambrits Lajos polgármester ünnepi beszédet mondott: bejelentette, hogy a város képviselőtestületének 1924. évi október 14-én tartott rendkivüli közgyülésében hozott véghatározatnak megfelel, mert az emlékkövet, hivatásának áldozatul esett Auguszt Imre vértanui halálának helyén felállittatta a következő felirattal: »E helyen lett hivatásának áldozata Auguszt Imre Kőszeg városi képviselő és erdei bizottsági tag 1914. julius hó 27-én.« A polgármester ünnepi beszédében méltatta Auguszt Imre önzetlen munkálkodását és azt mint követendő polgári erényt állitotta be. Majd átvette a polgármester az emlékművet a város gondozásába és a város közönsége nevében hatalmas virágkoszorut helyezett az emlékműre, amely a jövőben is hirdetni fogja a polgári kötelességteljesités mintaképét. A kegyeletes érzületnek megható megnyilvánulásáért Auguszt János mondott köszönetet. Végezetül elénekelte még a dalárda a magyar Himnuszt, mire a polgármester az ünnepséget, illetve a rendkivüli közgyülést bezárta.«
Igy szól a jegyzőkönyv, ami mindent elmond a lelkes kis ünnepségről és minket csak arra kért fel a polgármester, hogy e helyről mondjunk köszönetet mindazoknak, kik fogatjuk rendelkezésre bocsátásával hozzájárultak az ünnepély teljességéhez és a kőszegi dalárdának, ki mindig szivesen áll rendelkezésre, ha az ünnepély fényét emelni kell."

Lenkey László
Horvátzsidány

 

 

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.