2023. január 31. kedd
[Répcevidék]

Árvízi megemlékezés

Sági Ferenc
Árvízi megemlékezés
Az ötven évvel ezelőtti természeti katasztrófára emlékeztek április végén Nyugat-Dunántúl több településén is.

Az 1965. április közepi meleg hullám következtében felgyorsult Alpok-beli hóolvadás után, két nap alatt 200 mm eső hullt le Ausztria keleti, 100 mm pedig Magyarország nyugati részén. A Dunán, Rábán, Répcén és mellékfolyóikon/patakjaikon rég nem látott tömegű víz hömpölygött, s lépett ki a mederből.
Mindezt Dániel Tibortól, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott büki építésvezetőjétől hallhattuk a Művelődési és Sportközpontban rendezett kiállítás-megnyitó beszélgetésen, melyet a házigazdákkal együtt a város önkormányzata és Varga Zsolt, a TRIÓ TV Dunántúl vezetője szervezett.
Dr. Németh Sándor polgármestertől a résztvevők köszöntése után azt is megtudtuk, hogy a nagy eseményről film készül, és a feltárt dokumentumok kiadványban is olvashatók és megnézhetők lesznek.
Bükre 1965. április 23-án érkezett meg a nagy árhullám. Teklits István, akkor új tanácselnökként, a védekezés irányítója volt a településen. Elmondta, hogy gyorsan, a mezőn keresztül érte őket a nem várt méretű katasztrófa. Kezdetben a faluban magasabban állt a víz, mint a folyó medrében. Bükön közel száz, főleg vályog és zsúptetős ház teljesen összedőlt, vagy jelentősen megrongálódott. Szerencsére gyorsan jött a szakmai és katona segítség (kétéltű harcjárművekkel), s ha nehezen is, de meg tudták oldani a legszükségesebb feladatokat.
Bittenbinder Miklós akkor a Szombathelyi Vízügyi Társulat büki építésvezetőjeként kapcsolódott be a mentésbe. Szerinte azért érte váratlanul őket a hatalmas áradat, mert az idő tájt még nem volt megfelelő kapcsolat az osztrák és magyar szervek között. Nagy összefogás alakult ki először az élet- (ember és állat), ez után az értékmentés területén, majd az év során többször levonuló árhullámokat követő bontás és újjáépítés során.
Dániel Tibor azt is elmondta, hogy a nagy árvíz után megerősítették a védőtöltéseket. Csepregen árapasztó csatorna épült, majd először Bük, Gór és Bő között, később Csepregen árvízi szükségtározót létesítettek. Az elmúlt évtizedekben többször is vonult le árhullám a Répcén, de még a legnagyobb is messze elmaradt az 1965-östől.
A hallgatók közül is többen felelevenítették emlékeiket. Abban a jelenlevők teljesen egyet értettek, hogy a nehéz hetek, hónapok után Bük fejlődése felgyorsult a helyi és országos összefogás, illetve a kedvező hitelek következtében. Az új házak, házsorok felépülését követően, ha lassan is, de megszerveződött a vízmű társulat, s a 70-es évektől egyre fejlettebb lett a település infrastruktúrája.
A kiállításon térképek mutatják be a Répce vízgyűjtőjét, a megye árvízveszélyes területeit, a Bük, Gór és Bő közötti árvízi szükségtározót. Régi fotókat és újságcikkeket láthatunk a nagy büki árvízről és az újjáépítésről, az egyik tablón még a környező települések 65-ös képei is feltűnnek.
Galambos Ferencné reméli, hogy a következő hetekben a pedagógusok a tanulókat elhozzák az intézménybe, hogy megismerhessék Bük történetének e fontos szeletét.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
Árvízi megemlékezés
Árvízi megemlékezés
Árvízi megemlékezés
Árvízi megemlékezés
Árvízi megemlékezés