A Madárvárta lakói … (4.)

Az egyik közösségi oldalon érdekes és izgalmas beszámolókat olvashatunk dr. Gyurácz Józsefnek, a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökének tollából. Tőle idézzük az írásokat, melyek a 20 éves megfigyelések eredményeit rögzítik. A különleges látogatókról a Répvevidék olvasói is ismerkedjenek meg!

A kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) szubdomináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 1811 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (189 példány) 2017-ben, a legkevesebbet (22 példány) 2005-ben gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A kormos légykapó őszi vonulása augusztus elején kezdődött a 2001-2017-es időszakban. A vonulási csúcs augusztus második felére (augusztus 17 - 28) esett, de egy kisebb vonulási csúcs szeptember első felében (szeptember 1 - 14) is megfigyelhető volt. A vonulás október elején befejeződött. Az utolsó madarat október 7-én (2007) fogtuk. A visszafogott madarak aránya 7% volt 2006-2007-ben. A visszafogott madarak leghosszabb minimum tartózkodási ideje 23 nap volt. Egy Tömördön 2009 őszén gyűrűzött fiatal hím kormos légykapó még ugyanazon ősszel került meg Olaszországban. A Tömördön gyűrűzött kormos légykapók több mint 50 %-át a cseres-tölgyes szegélyében fogtuk be.

A mezei veréb (Passer montanus) domináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 4386 példányt gyűrűztünk a költés után időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (784 példány) 2003-ban, a legkevesebbet (23 példány) 2014-ben gyűrűztük. Az éves fogások erőteljes csökkenő tendenciát mutattak 2001 és 2017 között. A mezei verebek többségét az augusztusi diszperziós időszakban gyűrűztük, több, mint felét a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.

Az őszapó (Aegithalos caudatus) szubdomináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 1541 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (153 példány) 2010-ben, a legkevesebbet (27 példány) 1998-ban gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. Az őszapó őszi vonulása szeptember elején kezdődött, amit több kisebb vonulási hullám követett a 2001-2017-es időszakban. A vonulási csúcs október végére (október 22 - 27) esett. A vonulás november közepére valószínűleg befejeződött és néhány példány át is telelhetett a vizsgálati területen. Az utolsó madár befogásának dátuma november 7 (2000) volt. A visszafogott madarak aránya 23% és 24% volt 2006-2007-ben. A visszafogott madarak leghosszabb minimum tartózkodási ideje 23 nap volt. A Tömördön gyűrűzött őszapók több mint 50 %-át a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.

A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) szubdomináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 1814 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (209 példány) 2012-ben, a legkevesebbet (26 példány) 2002-ben gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A nádi sármány őszi vonulása szeptember végén kezdődött a 2001-2017-es időszakban. A vonulási csúcs október második felére (október 21 - 25) esett, a vonulás még november első felében tartott. Az utolsó madár befogásának dátuma november 18 (2000) volt. Kettő Tömördön gyűrűzött nádi sármány került meg Olaszországban és kettő Csehországban gyűrű-zött példányt fogtunk vissza Tömördön. A Tömördön gyűrűzött nádi sármányok 50 %-át a mocsárban (tó) fogtuk meg.