A Madárvárta lakói … (3.)

Az egyik közösségi oldalon érdekes és izgalmas beszámolókat olvashatunk dr. Gyurácz Józsefnek, a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökének tollából. Tőle idézzük az írásokat, melyek a 20 éves megfigyelések eredményeit rögzítik. A különleges látogatókról a Répvevidék olvasóinak is tudnia kell!

Az erdei szürkebegy (Prunella modularis) a költés utáni diszperziós időszakban (július, augusztus, szeptember eleje) ritka, az őszi vonulási időszakban szubdomináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 1952 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (182 példány) 2008-ban, a legkevesebbet (10 példány) 1998-ban gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. Az erdei szürkebegy őszi vonulása szeptember végén kezdődött a 2001-2017-es időszakban. A vonulási csúcs október első napjaira (október 1 - 8) esett. A vonulás csúcs időszakában érkező erdei szürkebegyek gyorsan tovább is vonultak, többségük november elejére elhagyta a vizsgálati területet. A visszafogott madarak aránya 4 és 16 % volt, ami évente jelentősen változott. A visszafogott madarak leghosszabb minimum tartózkodási ideje csak 26 nap volt. Az utolsó madár befogásának dátuma november 8 (2003) volt. A Tömördön áttelelő erdei szürkebegyek aránya valószínűleg kicsi volt. A Tömördön gyűrűzött madarak több mint 50 %-át a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.
A fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) szubdomináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 1431 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (233 példány) 2005-ben, a legkevesebbet (19 példány) 2011-ben gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A fitiszfüzike őszi vonulása augusztus végén kezdődött, amit egy nagyobb vonulási hullám követett augusztus 24 és szeptember 11 között és egy kisebb szeptember 18 és 28 között a 2001-2017-es időszakban. A vonulás október végére befejeződött a vizsgálati területen, az utolsó madár befogásának dátuma október 29 (2016) volt. A gyűrűzött madarak 20%-át fogtuk vissza 2005-ben. A visszafogott madarak leghosszabb minimum tartózkodási ideje 20 nap volt. Egy Szlovákiában gyűrűzött fiatal madarat fogtunk vissza Tömördön és egy Tömördön gyűrűzött fiatal példány került meg Portugáliában. A Tömördön gyűrűzött fitiszfüzikék 80 %-át a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.
A kis poszáta (Sylvia curruca) domináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 2194 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (163 példány) 2005-ben, a legkevesebbet (65 példány) 1998-ban gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A kis poszáta őszi vonulása augusztus elején kezdődött, a vonulás csúcsidőszaka augusztus második felére és szeptember elejére (augusztus 17 - szeptember 3) esett, a vonulás október közepére befejeződött a 2001-2017-es időszakban. Az utolsó madár befogásának dátuma október 12 (2004) volt. A Tömördön gyűrűzött kis poszáták elsősorban pihenőhelynek használják a vizsgálati területet, csak egy kis részük raktároz itt jelentősebb vonulási zsírtartalékot. A fiatalok 13,61, az öreg (adult) madarak 14,73 %-át fogtuk vissza Tömördön. A visszafogott fiatal madarak átlagos minimum tartózkodási ideje 7,66 ± 5,7 (n = 260), míg az öreg példányoké 7,86 ± 7,26 (n = 89) nap volt. A helyi fészkelők és az augusztusban érkező kis poszáták lényegesen hosszabb ideig tartózkodtak Tömördön, mint a később átvonulók. A hosszabb ideig Tömördön tartózkodó fiatal példányok testtömege lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint a rövidebb tartózkodási idővel rendelkezők. Egy fiatal madár 5 nap alatt 7,1 grammal növelte testtömegét. Az öregek esetében a tartózkodási idő hossza nem befolyásolta testtömegük gyarapodásának mértékét. Négy Tömördön gyűrűzött kis poszáta került meg külföldön, egy-egy példány Ausztriában, Németországban, Izraelben és Szerbiában. Egy Németországban gyűrűzött példányt fogtunk vissza Tömördön. A Tömördön gyűrűzött kis poszáták több mint 80 %-át a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.
Összesen 1594 füsti fecskét (Hirundo rustica) gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (271 példány) 2002-ben, a legkevesebbet (3 példány) 2013-ban gyűrűztük. Az éves fogások lényeges csökkenő tendenciát mutattak 2001 és 2017 között. Az őszi vonulás során három kisebb vonulási csúcs volt megfigyelhető augusztus elejétől október elejéig. Az utolsó madarat október 7-én (2010) fogtuk. Egy Tömördön gyűrűzött öreg tojó madarat fogtak vissza Olaszországban. A Tömördön gyűrűzött füsti fecskék több mint 90 %-át a mocsárban (tó) fogtuk be.