2022. november 28. hétfő
[Répcevidék]

A LEGIFJABB CSEPREGI TÉGLAGYŰJTEMÉNY

Balogh Jánosné Horváth Terézia
A legifjabb csepregi téglagyűjtemény gazdája ugyan nem a legifjabb korosztályhoz tartozik, bár nem is öreg, de a gyűjteménye valóban fiatal, csupán egy-két éves. Horváth György asztalosról van szó, aki a szorgos és szép szakmai munkája mellett csak kevés időt szentelhet kedvtelésének, a „bélyeges” téglák gyűjtésének. Gyuri unokaöcsém ugyanabból az egykor jobbágy és csizmadia Horváth családból származik, mint én. Az ő dédapjának, Antalnak (Csepreg, 1862–Csepreg, 1946) testvérbátyja volt az én nagyapám, a későbbi dr. Csepregi Horváth János (Csepreg, 1853–Budapest,1945), a helybeli összevont iskola, a „Dr. Csepregi Horváth János KIKI” névadója.

A legifjabb csepregi téglagyűjtemény gazdája ugyan nem a legifjabb korosztályhoz tartozik, bár nem is öreg, de a gyűjteménye valóban fiatal, csupán egy-két éves. Horváth György asztalosról van szó, aki a szorgos és szép szakmai munkája mellett csak kevés időt szentelhet kedvtelésének, a „bélyeges" téglák gyűjtésének. Gyuri unokaöcsém ugyanabból az egykor jobbágy és csizmadia Horváth családból származik, mint én. Az ő dédapjának, Antalnak (Csepreg, 1862-Csepreg, 1946) testvérbátyja volt az én nagyapám, a későbbi dr. Csepregi Horváth János (Csepreg, 1853-Budapest,1945), a helybeli összevont iskola, a „Dr. Csepregi Horváth János KIKI" névadója.
Mi is az a „bélyeges tégla"? Olyan tégla égetett agyagból, amelynek az egyik lapjára domborított betűket vagy képeket helyeztek, ami utal a készítő kisüzem vagy gyár tulajdonosára, vagy számokat, amelyek a készítés évét mutatják. Kizárólag az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén és kifejezetten csak a magyarok készítményein volt ez jellemző, máshelyütt és más népeknél nem.
Horváth György párszáz darabos gyűjteménye főleg a közeli nyugat-dunántúli helységekben talált példányokat tartalmaz, de Győr környékén készült téglái is vannak. Az évszámosak főként az 1770-es évekből valók. Észrevehető, hogy az évszám utolsó tagja eltagolt a többitől, ugyanis nem csináltak minden évben új negatívot, hanem csak az utolsó számjegyet cserélték.
Az évszámot nem tartalmazó darabok kora (és készítőhelye) más jellemzőik alapján határozható meg. Így van ez a régebbi csepregi kisüzemi téglákkal, amelyek 1776 és 1884 közötti termékek, a Szlavóniában is birtokos Daruvári Jankovich horvát földesurak idejéből. A Jankovichok tégláiból a teljes alapsorozattal rendelkezik Horváth György, ez a kis gyűjtemény egyik nagy értéke!
A tárgyalt földesúri családból az első, aki itt „megjelent": az 1729-ben Pécsett született Gróf Jankovich Antal. Övé volt Csepregen és környékén a legnagyobb földterület 1775-től haláláig, 1789-ig. Legalábbis 1776-tól, a tűzvész utáni újjáépítések alkalmával nagyobb mennyiségben készíttethetett téglákat, amelyeken síkból domborodnak ki a betűk: C A J - vagyis latinosan Comes Antonius Jankovich (magyaros alakban és sorrendben: gróf Jankovich Antal). Mivel gyermektelenül halt el, horvátországi és magyarországi jószágait is János nevű testvéröccse örökölte. De éppen a csepregi birtok az özvegyét, Nemeskéri Kiss Katalint illette annak haláláig, 1792-ig. Addig még Antal monogramjával készíthették a téglákat.
Valószínűleg csak 1793-tól kezdték a téglavetők az 1731-ben, szintén Pécsett született, nem gróf Jankovich János monogramjával ellátni a készítményeiket, amikor már reá szállt a csepregi uradalom is. A téglákra síkból kidomborodó J. J. betűk kerültek, többféle változatban. Mivel azonos a két betű, nem tudni, hogy latinos vagy magyaros sorrendben gondolkozott-e a megrendelő. Amikor János 1789-ben, Sopronban elhunyt, az első feleségétől született fia, Izidor még kiskorú volt. Átmenetileg második felesége, gróf Tolnai Festetics Alojzia erős kézzel irányította nemcsak a szlavóniai, hanem a csepregi birtokot is, amely özvegyi jogon holtig őt illette volna meg, de a nevelt fiú, Izidor magának kaparintotta 1813 elején, amint nagykorú lett. Alojzia még akkor ősszel, Sopronban meghalt, amiben része lehetett annak a pereskedésnek, amit Izidor folytatott vele, főleg a csepregi uradalom elnyerése érdekében.
János fia, Izidor, aki 1789-ben, a szlavóniai Biškupecben született, szintén nem volt gróf. Bizonyára 1814-től állította át a téglakészítőket az ő nevének föltüntetésére. Sajátos, hogy kiíratta teljes keresztnevét, amely horvátságát hangsúlyozta. Kétféle, síkból kidomborodó téglabélyege volt: J. Izidor. (magyaros sorrendben!) és egyszerűen csak Izidor.
Izidor 1857 elején, Csepregen meghalt, amikor fia, Gyula, aki 1820-ban, a szlavóniai Pakrac városban született, éppen megkapta a grófságot nagyapjának bátyja, Antal után. Több nyoma van annak, hogy Gyula szerette hangsúlyozni új rangját, ezért elképzelhető, hogy már 1857-től újabb téglabélyeget vezetett be, mégpedig olyant, amely nem szóval, hanem igen szemléletes képpel mutatta új címerének lényeges elemeit: az éberséget jelképező őrdaru képe fölött kilencágú grófi rangkoronával. A technológia modernebb lett: mélyítésből domborodik ki a téglabélyeg. Valószínűleg 1884-ben készültek utoljára ilyen téglák, amikor a szlavóniai nagy birtokai után legutoljára a csepregi jószágait is eladta Gyula és Ausztriába költözött. Ott halt meg 1904-ben, ott temették el, Tirolban, Achenkirchben. Horváth György és testvére, Horváth József ajándékaként október 23-án, az ott járt csepregi horvát delegációval elhelyezhettünk egy-egy darus téglát Jankovich Gyula utolsó nyaraló- és lakóházaiban.

Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
[Fotók]
A LEGIFJABB CSEPREGI TÉGLAGYŰJTEMÉNY