A csepregi Rothermann-kastély sorsa

A múlt év végén, Luca napján este beomlott a műemléki védelmet is „élvező" csepregi Rothermann-kastély tetőszerkezetének egy része, s ott beszakadt a födém is. A helyzet további romlásának megakadályozására azóta sem történt semmi. Ha jön egy hóförgeteg vagy egy nagy eső, az épület állaga tovább romolhat. Az eset nagyon sok kérdést vet fel. Ki ezért a felelős? Mit tett ennek elkerülésére, az épület sokadik, jelenlegi tulajdonosa? ...
Mai ismereteink, s részben Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia és dr. Dénes József kutatásai (idézőjelben) alapján a következőket tudjuk az alsóvárosi kastélyról: „Az építés kezdő és befejező dátuma: 1860-1884... Volt - talán középkorig visszamenő - újkori előzménye is, de a 16-19. században a főtéri (felsővárosi) kastélyhoz képest mellékes szerepkörben!... Az eredeti építtető, cserneki (III.) Markovics István (1818-1870) nem érte meg az építkezés 1884-es befejezését, azt hasonló nevű fia fejezte be." Id. Markovics István Jankovics Izidor Eleonóra nevű lányát vette feleségül. Még nem tudjuk biztosan, de feltételezhető, hogy már az após megvásárolta a telket és az akkor még rajta álló építményt. (Előzőleg Felsőbüki Nagy Páltól megvette a felsőbüki kastélyt, s abba először legidősebb lánya, Mária költözött férjével, Niczky Sándorral. Majd mikor ők eltávoztak onnan, harmadik lánya, Markovics Gusztávné sz. Jankovics Klementina kapta örökül a büki és bői birtokokkal együtt. A csepregi felső kastélyt és a szlavóniai birtokokat fia, Jankovics Gyula örökölte.)
Az 1801. számú tulajdoni lap szerint az 1929. június 22-én Sopronban és Csepregben kelt adás-vételi szerződés alapján 23.000 Pengőért lovag Rothermann Rudolf és neje Kaprinay Margit (a csepregi járás szolgabírójának lánya) vásárolta meg Kovács Ferenctől és neje Joó Annától, akiknek 1893-ban került, szintén vásárlás útján a birtokába. Mivel a tulajdoni és a birtoklap-másolatból csak 1-1 oldal áll rendelkezésünkre, nem tudjuk megállapítani, hogy a telken és a rajta álló ingatlanon kívül pontosan mekkora birtok képezte még e vásárlás tárgyát. A tulajdoni lapon még kettő 1929-ben történt földterületvásárlás dátuma olvasható, melyet tudomásunk szerint 1930-ban, a Nagycenki Cukorgyárak Rt-hez tartozó Büki Cukorgyári terület és birtokok eladásakor újabb vásárlások követtek. Így alakult ki a Félszerfalvi (ma Hirm Ausztriában) Cukorgyárat alapító és részben tulajdonló, s a fenti részvénytársulatban is egyik fő tulajdonos, Rothermann Dániel Péter ükunokája csepregi, több száz holdas birtoka (szántók, rétek, szőlők és erdők). 1930-ban a büki cukorgyári telepen Rothermann Rudolf a nagyobbik javítóműhelyt és a fűrésztelepet, valamint a Répce malomágán üzemelő turbinát vásárolta meg. (A javítóműhelyben a mezőgazdasági gépek javítása mellett új gépeket is gyártottak. E műhelybe költözött 1944 tavaszán a szombathelyi repülőtérről az 1. honvéd önálló repülőgépjavító üzem. Ennek elfoglalása után kezdetben a szovjet Vörös Hadsereg is ilyen célra használta, majd autójavításra. Távozásuk után itt kezdte meg működését a Büki Gépállomás, melynek megszűnését követően a sok környékbelit is foglalkoztató Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat, végül a Büki KTSZ telephelye lett.) A csepregi Rothermann-kastélyba és a hozzátartozó intézőlakásba - a benne lakó Morgos Jánosról Morgos-háznak nevezett épületbe - a turbináról vezették be a villanyáramot. Rothermann Rudolf csepregi tevékenységéről keveset tudunk. A II. világháború végét nem várta meg itt, nyugatra távozott, és Svájcban telepedett le. Kastélyát a Vörös Hadsereg vette birtokba, s 1945 tavaszán és nyár elején átmeneti hadifogolytábort működtettek a kastély udvarán, kertjében és a Malomkertben. (A kerítés alatt átmászva több hadifogoly is haza tudott szökni a Taksony és a Szombathelyi utcai lakók segítségével.) A szovjetek után magyar határvadászok költöztek az épületbe, melyet „hivatalosan 1949-ben államosítottak." Időközben több féle elképzelés is felvetődött e kastély hasznosításáról. Ténylegesen „az 1950-es években határőr laktanya...[- Csepreg is a nyugati határsávhoz tartozott egy ideig -], majd egészen 2002-ig a Csepregi Állami Tangazdaság és jogutódai használatában volt. Előbb egy Veszprém megyei fideszes politikus, majd egy szlovákiai magyar vállalkozó szövögetett terveket a hasznosításával kapcsolatban. Felmerült, hogy esetleg szálloda, vagy bentlakásos, emelt szintű idősotthon lehetett volna. 2018-ban aztán egy jól menő szombathelyi építőipari kft. tulajdonosa vásárolta meg."
Van - igaz, csak 3 fős - értéktári bizottságunk, de évek óta alig halad Csepreg értékeinek számbavétele. Így az ehhez kapcsolódó pályázati forrásokból sem részesülünk, s mint a fenti eset is mutatja: időnként pusztulnak értékeink.