A csepregi cukorgyár és a Sopron vármegyei cukoripar kapcsolata IV. rész

A gyár műszaki vezetését valamikor az 1880-as években lovag Carstanjen Pál technikus-igazgató - feltételezhetően az alapító fia - vette át. Róla nagyon keveset tudunk, de apjánál iskolázottabb lehetett, hiszen a csepregi gyárban egy, az olaszországi Anconában levő üzemükben három újítása volt, melyet szabadalmaztak. A csepregi szabadalomról leírtak: XVII. 804. „eljárás és készülék czukorsüvegeknek színesítésére és szárítására. A szabv[ány] kelt[e] 1884. 04. 04. Meghossz[abbítás] 2 évre. Leírás: titkos." Wiener Moszkó A magyar cukoripar története c. könyvében annyit jegyzett le az újításról, hogy e művelet „légmentesen elzárt helyiségekben... vagy egyedül sűrített léggel, vagy részben sűrített léggel, s részben ritkított léggel hajtatott végre." 1882-ben részt vett a csepregi Önkénytes Tűzoltó Egyesület megalakításában, melynek az ÖTE 1882-1958 közötti jegyzőkönyvei szerint 1887 elejéig főparancsnoka volt. (A csepregi gyár már legalább az 1880-as évek elején rendelkezett tűzoltófecskendővel, melynek kezelésére nyilván kioktatták az állandó dolgozók egy részét. Ugyanis a Sopron című megyei lap tudósítása szerint az 1882 májusi középbüki tüzet a büki és a csepregi cukorgyárak fecskendőivel oltották el.) Carstanjen Pál egy alkalommal kisebb összeggel támogatta a szakonyi ágh. evangélikus hitközséget. 1887 elején, a csepregi gyár termelésének leállítása után Anconába távozott a településről. További életéről nincs információnk.
Valószínű, hogy a csepregi gyár tisztviselői közé tartozott egy időben testvére, Carstanjen Jenő, aki később a Nagycenki Cukorgyárak Rt. soproni központjában dolgozott könyvelőként, illetve 1897-1918 között a Brennbergi Kőszénbánya Rt. könyvvezetője, majd főkönyvelője és Carstanjen S. Ők és a cukorgyár szintén adtak némi támogatást a fenti hitközségnek.
A társaság pénzügyeit kezdettől a bécsi Schoeller et Comp. bankház intézte Schoeller (később írták Schöellerként is) Sándor lovag (1805-1886) vezetésével. Az Észak-Rajna-Vesztfáliából eredő családja egyebek mellett a cukor- és a textiliparral is kapcsolatba került, és más országrészekben is terjeszkedett. A bécsi ügyvezetéssel megbízott Sándor „1833-ban alapított önálló nagykereskedelmi, majd magánbankházával jelentős szerephez jutott a Habsbug-területek gazdasági életében." Unokabátyjával, „a nagyvállalkozó Philip Wilhelmmel (1797-1877) együtt több cukorgyárban is érdekelt volt német területeken, az örökös tartományokban és Magyarországon egyaránt." Az alapítást követően nem csak a gyár vásárolt és bérelt földterületeket Csepregen és a környéken, hanem a bécsi Schoeller et Comp is. A Schoeller cég valószínű, hogy már az 1869. dec. 18-i alakuláskor részvényese lett a Nagyczenki Czukorgyárak részvénytársulatának, hiszen az Rt. közgyűlései előtt már 1870 nyarától a részvényeket letétbe lehetett helyezni Bécsben a Schoeller és tsa. bankháznál is.
A répatermesztési üzletág vezetője Philip Wilhelm fia, Schoeller Gusztáv lovag (1830-1912) lett, aki Carstanjenhez hasonlóan cégvezetői aláírással rendelkezett. Ő volt „a brünni üzletág feje... és a leipniki [ma: Lipník nad Bečvou, Csehország] [cukor]gyár, valamint a lundenburgi [ma: Břeclav, Csehország] finomító is az irányítása alatt állt." A Nagyczenki Czukorgyárak Rt.-ben az 1874. július 19-i közgyűléstől pár évig választmányi tagként czímvezetői aláírási joggal rendelkezett, 1876. június 25-től 1896-ig pedig tagja volt a felügyelőtanácsnak.
A gyár csepregi gazdaságát intézőként Schwarzmann Keresztély szakonyi birtokos vezette. Carstanjenhez hasonlóan evangélikus vallású volt, s ő is német nyelvterületről érkezett. „Tört magyarsága daczára is mindig megértik", s munkája mellett településeink közéletéből is kivette a részét. 1880-tól legalább 1893-ig a szakonyi ág. ev. egyházközség felügyelői tisztségét is betöltötte. Többször kisebb-nagyobb összegekkel támogatta e hitközséget. Ő volt egy időben a szakonyi evangélikus iskolaszék elnöke és legalább 1887-1888-ban a Sopron vármegyei köztörvényi hatósági bizottság Alsó-Szakony részéről választott egyik tagja. 1882-ben ő is részt vett a csepregi Önkénytes Tűzoltó Egyesület megalakításában, melynek 1887 elejéig alelnöke volt, majd Carstanjen Pál távozása után 1889. május végéig a főparancsnoki tisztséget látta el. Farkas Sándor szerint 1887-ben - nyilván a felszámolás során - ő volt a csepregi cukorgyár igazgatója, s továbbra is maradt a csepregi uradalom intézője.
A gyár ügyvédje - több másik cukorgyáréval együtt - id. dr. Schwartz Miklós soproni lakos volt.