A kultúrházban ismerkedtek meg, ahol Kálmán bácsi filmet vetített hétről hétre, hiszen ő volt a mozigépész! Egymásba szerettek és a katonaság után mondták ki a boldogító „Igen"-t a másiknak. A házasságra egész azt megelőző életünkben készültek, hogy minden jót és szépet átnyújtsanak választottjuknak. Elsősorban a katolikus hitet, a családszeretetet és a szülők tiszteletét, az embertársaik iránt érzett felelősséget kínálták egymásnak.
Hű társak voltak örömökben és bánatban egyaránt. Féltő gondoskodással nevelték gyermekeiket, Gábort és Ágotát. Az évek múltával tovább bővült a családjuk: Judit menyükkel és Gábor vejükkel, s boldog és büszke nagyszülei Kristófnak. A házasság Krisztus Egyház iránti szeretetének tükörképe: a férfi és a nő egymásnak adják magukat, felbonthatatlan közösséget alkotnak, és ezt a szövetséget az Úr kegyelmével megszenteli és megerősíti. A férfi és a nő szeretetközössége az Egyházat is jelképezi. Erzsi néni és Kálmán bácsi ötvenöt esztendeje tartó, az Úr kegyelmével megszentelt és megerősített szövetsége a katolikus keresztény házasság szép és követendő példája.
A Jóisten őrizze őket és kísérje lépteiket életük minden napján!