Október

Ebben a hónapban elsőként, 1849. október 6-ra emlékezik a magyar nemzet. Ezen a napon az ország minden részén félárbocra eresztik az állami zászlót, és az épületekre kitűzik a gyászlobogót. 2001-ben a magyar kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította október hatodikát. 1849-ben Aradon 13 bátor, hősies, magyar hazafit végeztek ki, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre gróf Batthyány Lajos, volt miniszterelnök kivégzését, felségárulás végett. Ifjú Ferenc József császár a bécsi forradalom évfordulójára időzítette, ezen 13 honvédtábornok kivégzését, mellyel demonstrálta, hogy birodalmában nem tűri a lázadást. Mind a tizenhárman egy ügyért harcoltak, mely nem volt más, mint a szabadság. Mindannyian hittek abban, hogy a reformkor nagyjainak sikerül, egy modern, új Magyarország alapjait letenni, véget vetve az országban dúló középkori feudális viszonyoknak.
Az aradi tizenhármak, valamint Batthyány halálával a bécsi udvar a magyarság függetlenségi törekvéseit büntette, mely által a tizennégy férfit joggal nevezhetjük nemzeti ügyünk mártírjának, kiknek nevét a történelem sosem felejti el. Október hónap második nemzeti ünnepén, az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezünk. A szabadságharc október 23-án a budapesti diákok az egyetemről kiinduló békés tüntetésével kezdődött. A fiataloknak elegük lett a félelemből, a kiszolgáltatottságból, és az elhurcolásokból, s úgy döntöttek szembeszállnak a megszállókkal, és szabad önálló nemzetként élik tovább életüket. Petőfi szobornál elhangzott a Nemzeti dal, illetve a 16 pontos követelés listája. Ezután a Bem térre vonultak, ahol megszületett a forradalom jelképe, a középen lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a kommunista címert. Nagy Imre megtartotta beszédét a Parlamentnél, mellyel egy időben a Városligeten ledöntötték a Sztálin szobrot, mely a magyaroknak az elnyomást szimbolizálta. A lázadók elfoglalták a Bródi Sándor utcában található rádiót, mely a 16 pont közzé tétele végett volt fontos. Ekkor jelentek meg az első hősi halottak nevei a szabadságharc később hosszúra nyúló áldozatai listáján. A forradalom második napján tankok jelentek meg Budapest utcáin. A magyar felkelők viszont egyből szembeszálltak velük és Molotov koktélokat készítve megindították a szabadságharcot, amely november 11-én fejeződött be a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával Csepelen. Kádár János ekkor mondta el rádióbeszédét, amelyben a felkelést levertnek nyilvánította. Ezzel egy időben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa formálisan ekkor mentette fel a Nagy Imre-kormányt, s választotta meg a Kádár-kormányt. Ezúton is emlékezzünk meg az 1849. október 6-án, és 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt hősi halottainkra. Ebben a hónapban, nemzeti ünnepeink során akasszuk ki mi is a nemzeti zászlónkat, és tisztelegjünk a magyar nemzet hősei előtt, kiknek nagyon sok mindent köszönhet Magyarország.