Július rejtélye

Nyárhó, Szent Jakab hava. Így jellemzik évszázadok óta a kalendáriumok középső nyári hónapunkat, júliust.
A legmelegebb, leggondtalanabb 31 napot várták tőle mindig a diákok, az igazi, nagybetűs vakációt. A felnőttek is jóleső felüdülést, esőmentes nyaralást és zökkenőmentes aratást remélve szőtték nyári terveiket.
Idén azonban rendhagyó, „koronás" problémákkal teli világunkban más elsődleges kérdések foglalkoztatnak bennünket a hónap beköszöntével. Vegyes érzelmekkel nézünk elébe, kissé szorongva, hogy vajon mit rejteget számunkra? Megváltó, felszabadító időszak lesz-e életünkben, vagy csalárd módon visszalépést tartogat a vírushelyzetet illetően? Mindez ma még július rejtélye. Addig is óvatosan és maszkosan ugyan, de bízunk, a jó fordulatot remélve.
Elsején hálásan emlékezünk Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére, akinek tiszteletére ez a dátum hazánkban az egészségügyi dolgozók napja. Július másodika Sarlós Boldogasszony ünnepe, amely a népi tapasztalat szerint időjósló is, miszerint: „Sarlós Boldogasszony csepegős esője sokáig tart, néha hat hét lesz belőle." Ugyancsak régi megfigyelésen alapul, hogy a hónap végi Illés, Magdolna és Anna napokon általában csapadékosra fordul az idő. Július izgalmas időszak a szőlősgazdák számára is, hiszen az évszázados tapasztalat szerint Szent Jakab apostol ünnepén, 25-én befejeződik a szőlő növekedése, amiből következtetni lehet az évi termés várható minőségére.
Jeles napjaink közül kiemelkedik Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe és a nándorfehérvári diadal emléknapja, amelyhez a déli harangszó története kapcsolódik. 1456. július 22-én a magyar sereg Hunyadi János vezetésével hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. Ezt a sorsfordító diadalt ünnepeljük azóta is a déli harangszóval.
Jeles napok, nevezetes dátumok, értékes népi bölcsességek - idén is tisztelettel emlékezünk meg valamennyiről. S hogy miként, milyen módon élhetjük meg őket, ez még július rejtélye.