Hangoló

Arany János e gyönyörű sorokkal kezdi a Toldi estéjét. Ősz van, a sokunk által legszebbnek tartott évszak. A termények beértek, a bokrok, fák levelei színesedni kezdtek. Hamarosam megjelenik az ökörnyál is. Szerencsére hozzánk még nem jött dér, de az időjárás itt is rendkívül szeszélyes és csapadékos volt az idei évben. A Répce vízszintje többször is megemelkedett, voltak is ebből Bükön problémák, de a nagyobb katasztrófákat eddig megúsztuk. Szőlősgazdáink viszont panaszkodnak: ennyit még egy évben sem költöttek permetszerre, mint az idén, a termés viszont mennyiségre és minőségre is gyengébb az átlagosnál.
A tavaszias télnek köszönhetően a természet előbbre jár, a zöldségfélék és gyümölcsök zöme a raktárakban van, a szüretek nagyobb része már lezajlott. Gazdáink végzik a talaj-előkészítést és az őszi vetést. Hamarosan sor kerül a napraforgó, majd a kukorica betakarítására.
Közeleg az őszi választás napja. 12-én öt évre megválasztjuk a helyi, a megyei és a nemzetiségi önkormányzatok tagjait. A kisebb települések zömében egy-egy személy indul a polgármesteri tisztségért, és alig több a képviselőjelölt, mint ahány fővel működhet a testület. Más helyeken többen indulnak a polgármesteri székért, s a nagyobbakban, főleg a kisvárosokban a képviselő helyekért is nagy a tülekedés. A tavasszal kétszer is hatalmas fölénnyel győző párt(szövetség) média- és erőfölénye birtokában sugalmaz és fenyeget, miközben elhúzza a mézes madzagot is. Ha őket választjuk, talán még Kánaán is lesz, annyi mindenre adnak pénzt a rengeteg egy színben játszó megyének és településnek (a végesből!) Ahol a más pártszínben indulókat, vagy a megosztó pártpolitizálást elvető, de a helyi érdekekért az összes demokratával összefogni és tenni akaró, független jelölteket választják meg, az a néhány kisváros, stb. megnézheti, hogy mit fognak kapni a közösből! Sugalmazzák ezt a nevükben demokrata kereszténypárt(ok) prominens személyiségei, akik nemrég esélyegyenlőségi törvényt hoztak és ilyen rendeleteket alkottattak meg minden önkormányzattal. Jó lenne, ha választott vezetőink bölcsek is lennének, s Szent István királyunkhoz hasonlóan a nyugati mintákat követnék. A még mindig válságos években a szomszédos Ausztriában, Németországban, de magában az Európai Unió vezető testületeiben is - az „élni és élni hagyni\" elve alapján - a jobb- és balközép oldalon nem a másik földbe döngölése folyik, hanem össze tudnak fogni. Nálunk is nem ez segítene a gondok megoldásában?