„Ifjú lánya a vén télnek, kedves kikelet,
Hol maradsz? Mért nem jelensz meg a világ felett?"
Azt hiszem sokunkban megfogalmazódnak így tél végén Petőfi Sándor versének éppen időszerű szavai, hiszen talán már a gyerekeknek is elege van a sok hóból, a vele járó kellemetlenségekből.
Azonban a madarak reggeli csicsergése, a gólya megérkezése, az elő-előbukkanó napsugarak ereje egyre inkább jelzi, hamarosan beköszönt sokunk kedvenc évszaka, a tavasz.
Kikeletkor, a természet újjászületése mellett az emberek életében is új időszak kezdődik. Ebben az évszakban vannak legkedvesebb, legérzelmesebb ünnepeink, melyek alkalmat adnak arra, hogy legmélyebb érzéseinket is kifejezzük embertársaink és a környezetünk felé.
Rögtön a hónap elején a tavasz első virágait segítségül hívva, alkalom nyílik a férfi nem számára a hölgyek köszöntésére ünnepi keretek között is. Bizonyára nem csak a nemzetközi Nőnap alkalmas a figyelemre, a figyelmességekre, de talán egy lehetőség az elmélkedésre, az örömszerzésre.
Aztán Nemzeti ünnepünkön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, vagy szűk családi körben emlékezve is eszünkbe jutnak a márciusi ifjak lángoló elképzelései, megújulást óhajtó követelései, lelkes cselekedetei.
A hónap végén pedig a szent 40 napi böjtöt, a testi-lelki felkészülést követően a keresztény emberek legnagyobb ünnepén Húsvétkor, Jézus feltámadását, az emberiség igazi újjászületését üljük meg.
Kívánom, hogy minden kedves Olvasó számára hozzon március szép, emlékezetes, boldog ünnepeket, örömöket, sikerüljön a természettel együtt megújulni mindenkinek!