Beköszöntő

Különböző fogadalmakat teszünk, melyet nem mindig sikerül betartanunk. Pedig a január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Az év első hónapjához is sok hagyomány tartozik. Január 6-a a vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban. Az emberek felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Egyes országokban és hazánkban, több helyen ma is élő szokás. Szent Vince napján a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló" (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani. Január 6-a a farsangi időszak kezdete is. Bálok, jelmezes mulatságok, téli lakodalmak, hangos vigasságok időszaka próbálja a telet elűzni. Ez az időszak idén egészen február 26-ig tart.
Az év első számával szeretnénk mi is Boldog Új Esztendőt kívánni kedves olvasóinknak!
A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:
„Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár."