Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje…

Május az év ötödik hónapja. A Gergely-naptárban 31 napos. A népi kalendárium pünkösd havának is nevezi. A tavasz harmadik hónapja. Az egyik kezével már a nyárba kapaszkodik. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában.
Májusban tarka virágpompa díszíti a réteket és az erdei tisztásokat. Fehérre hántolt fácskák jelzik, hol tisztogatták agancsaikat az őzbakok. A réteken hullámzó fűtengerből a fürjkakas „pitty-palatty"-át halljuk. Ciripelnek a tücskök. Szerelmesen búgnak a vadgerlék. Megszólal jellegzetes hangján a nemrég érkezett sárgarigó is. Előbújnak a rovarok, bogarak.
A vizeken tőkés récék hápognak. A parti nádszegélyen nádirigók, nádi poszáták énekelnek. A nád felett szürke gém repül. A kakukk is keresi a helyet tojásai számára.
A szőlő intenzív hajtásnövekedésben van, a hónap végén kezdődik a virágzása. A májusi cseresznye is pirosodni kezd.
Megújul a természet.
A májusi eső mindig nagy jelentőségű volt hazánk klimatikus viszonyai mellett.
A népi mondás is tartja a májusi eső aranyat ér.
Májusban sok jeles napunk van, és sok népi hagyomány és népi megfigyelés is kötődik ehhez hónaphoz. Néhány a teljesség igénye nélkül.
Május 1. Sok helyen májusfát állítanak a legények titokban a lányos házak előtt.
Május első vasárnapja anyák napja. Az édesanyákat, nagymamákat virágcsokorral köszöntjük fel.
Május 4. Flórián napja, a tűzoltók védőszentje. Szent Flórián a középkorban élt, és a legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat a tűztől.
Május 10. a madarak és fák napja. A természet szeretetére és környezetünk védelmére hívjuk fel a figyelmet. A diákokkal ezen a napon kirándultunk a természetbe. „Az erdő beszélt hozzám, mert az erdő beszél ahhoz, aki ismeri: jeleket ad, üzen, kitárja magát, csak meg kell érteni." / Fekete István/
Május 12-13-14.: Pongrác, Szervác és Bonifác, a fagyosszentek. A népi megfigyelés szerint hirtelen hűvösre fordul az idő, nem ritkák az éjszakai fagyok. A kényes zöldségeket csak a fagyosszentek után ültették el.
Május 25. Szent Orbán napja. Szent Orbán püspök a csepregi hegy védőszentje. Ilyenkor a gazdák „gyepűtiprást" tartanak. Megszemlélik a szőlőt, hogy milyen termés várható. A plébános úr megszenteli a hegyet és a bort, megáldja a szőlőben dolgozókat. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek nem tesz jót.
Pünkösd: május 23., pünkösdhétfő: május 24. Ebben az évben májusra esik ez a keresztény ünnep, amelyben a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli.
Az ismertebb pünkösdi népszokás Nyugat-Dunántúlon a pünkösdi királynéjárás, és jellegzetes csepregi szokás volt a pünkösdi lófuttatás a pünkösdi király cím elnyeréséért.
Pünkösd szombatján Csepregen már hosszú évek óta a borosgazdák tágra nyitják a pincék ajtaját, és várják a hegyen a bortúrázókat.
„Áldott szép Pünkösdnek ideje, / Mindent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járókat könnyebbító szele! // Te nyitod rózsákat meg illatozásra, / Néma fülemüle torkát kiáltásra, / Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba." /Balassi Bálint/